Nagy-Britannia tíz legőrültebb fociszurkolója

A Total Football angol magazin kipécézte a brit labdarúgó-stadionok tíz olyan emberét, akinek hiányzik egy kereke, és akik az elsők lennének, ha össze kellene állítani az Agyament FC kezdő csapatát.

Michael Mime saját készítésű szöges ágyán nézi az angol-brazilt York egyik utcáján

Thomas 1989-ben úgy döntött, hogy végiglátogatja az angol labdarúgás összes profiklubjának stadionját. Zarándoklatát a Swindon Town pályáján kezdte, és bár nem volt hideg, vett egy sálat. Innentől kezdve aztán már nem volt megállás: mindegyik pályán vásárolt egy nyakbavalót, és amikor hét évvel később, a York City stadionjában befejezte körútját, összesen 92 darab sálja volt.

A következő célkitűzés nem is lehetett más, mint hogy az összes skót egyesület, illetve az amatőrbajnokságban szereplő angol gárdák sálját is megszerezze. Természetesen szívesen fogadja a külföldi csapatok nyakbavalóit is, igyekszik minél nemzetközibbé tenni kollekcióját. "Ha válogatott mérkőzésre megyek, akkor mindig veszek egy plusz Derby-sálat, és igyekszem elcserélni valakivel."

Amikor a horvátokkal játszottunk a Wembleyben, megkérdeztem az egyik srácot, hogy cserélne-e velem, de nemet mondott, a mellette ülő testvére azonban belement a dologba. Erre aztán szabályosan összeverekedtek előttem, mire odajött az édesanyjuk, és egyiküket a fülénél fogva ráncigálta el a helyszínről. A sálat azért megkaptam" - emlékszik vissza Tom, akinek hobbija meglehetősen költséges foglalkozás, és barátai teljesen őrültnek tartják.