Magyarfoci-szinten a stadionrekonstrukció

Az Ifjúsági és Sportminisztérium - a GYISM jogelődje - 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Idén szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.

Diósgyőr

Álomtervek Diósgyőrött Fotó: MTI

Miskolc Város Közgyűlése 2001 decemberében döntött a diósgyőri stadionkomplexum építéséről. Az átadást 2003 elejére ígérték, ám a tervekből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. Az első ütemben 555 millió forintos felújítás szerepelt, a későbbiekben pedig egy UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény készült volna el.

A stadion rekonstrukciós terveire meghívásos ötletpályázatot írtak ki, amelyre négy pályamű érkezett. A győztes az első fázisban a játékosöltözők, a közönség által használt WC-k, 3000 ülőhely, a sajtó- és VIP-páholy, a média-közvetítőhely, a játékoskijáró és a kispad kialakítását valósította volna meg, majd az öltözőépület fölötti lelátó befedése, az edzőpályák korszerűsítése, a stadion beléptetőrendszere, az eredményjelző, a hangosítás, a pályavilágítás és 300 gépkocsi parkolását biztosító hely létrehozatala következett volna.

Ehhez a GYISM 355 millió forintja mellé az önkormányzatnak 180 millióval kellett volna beszállnia. A program számolt mintegy 20 millió forint vállalkozói tőkével is. (Juga György korábbi alpolgármester szerint távlati tervként felvetődött egy új stadion építése, amelynek helyszíneként a Budapestről Miskolcra vezető út melletti üres telekrészt, esetleg a Csorba-tó környékét álmodták meg.)

A városvezetés reményei szerint 2002 elején tíz hét alatt megszülethetett volna a rekonstrukció engedélyezési terve, hogy aztán a Stadion Invest Rt. három hónapon belül közbeszerzési pályázatot írjon ki a munkálatok elvégzésére. Akkori becslés szerint 2002 nyarán kezdődhettek volna a munkák, és fél év elteltével felújított stadion fogadhatta volna a szurkolókat.

Az új városvezetés megígérte a villanyvilágítás megépítését, ám a munkálatok június vége helyett csak szeptember végén kezdődtek. Jelenleg a tribün tetőszerkezetének a pótlása zajlik, ugyanis évekkel ezelőtt egy nagy vihar "elvitte" a födém ötven százalékát. Dolgoznak az öltözőfolyosókon, a szertárban, ám a központi épület meglehetősen siralmas, lerobbant képet nyújt. Az első esti mérkőzést múlt szombaton rendezték Diósgyőrben - a Kecskemét ellen 2-0-ra elveszített találkozó botrányos körülmények között ért véget, mivel néhány rendbontó beszaladt a pályára.

Budapest Honvéd
A jelenleg csak a másodosztályban szerénykedő Budapest Honvédhoz a program keretében egyetlen forint sem érkezett. "Egyedüli élvonalbeli arénaként méltatlan módon csak a D kategóriába sorolták a Bozsik-stadiont, így 44 millió forint járt volna az egyesületnek, ám ez sem érkezett meg, tehát állami költségvetésből semmiféle beruházás nem valósult meg a rendkívül rossz állapotban lévő létesítményben" - mondta Koncz László, aki 2002 nyaráig volt az akkor még Kispest-Honvéd néven szereplő egyesület tulajdonosa.

A már Kecskeméten tevékenykedő vezető hozzátette: egy-két dolgot ugyan felújítottak a kispesti stadionban, de ezeket vagy a szurkolók ingyen megcsinálták szeretett klubjuk érdekében, vagy neki és társainak kellett rá előteremteniük a pénzt.

Dunaújváros
A stadionrekonstrukciós program keretében az újpesti stadion felújítása után másodikként Dunaújvárosban kezdődött el a munka. 2001. október 11-én Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint Tóth László, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója helyezte el a Dunaferr-stadion alapkövét. Az akkor még NB I-es, egy évvel korábban bajnoki címet nyert labdarúgócsapat lepusztult, korszerűtlen pályája köré az UEFA-szabályoknak megfelelő aréna építése kezdődött meg.

Az építés első ütemében, 2003 májusára elkészült a 6000 ülő- és 600 állóhelyet magába foglaló, a két hosszanti oldalon fedett lelátó. A nyugati oldali nézőtér csupán részben épült fel, mivel a hozzá kapcsolódó úgynevezett fejépületnek - amely a szurkolók fogadására alkalmas előteret, továbbá a pénztárakat, a mellékhelyiségeket, az öltözőket és az irodákat foglalná magába - csak a tartószerkezetei készültek el. A stadion úgynevezett középfeltöltésű: a közönség a középmagasságban körbefutó kerengőn keresztül juthat el a helyére. A kerengő alatt talajszinten beépíthető terület maradt, ahol a befektetés iránt érdeklődő vállalkozók a későbbiekben üzleteket, kiszolgáló egységeket, szaunát, konditermet alakíthatnak ki a lehetőségek és az igények figyelembevételével. Az újjáépítést a Sportfólió Kht. által alapított Stadion Invest Rt. bonyolította le. Az építés első üteme alatt a stadion a Dunaferr Rt. tulajdonában volt, ezért a kivitelezést a társaságcsoporthoz tartozó cégek végezték el.

2002 decemberében a Dunaferr vállalatcsoport likviditási gondjainak kezelése érdekében az ÁPV Rt. összesen 6,5 milliárd forint értékben, termelő tevékenységhez nem tartozó vagyonelemeket, ingatlanokat, üzletrészeket vett át a cégtől, köztük a Dunaferr-stadiont is.

A 2003-2004-es másodosztályú bajnoki szezon kezdetére befejeződött a lelátók alatti vizesblokkok szerelése, a médiafülkék kialakítása, a vagyonvédelmi, valamint szektorosztó kerítések felállítása, az északi és déli oldali pénztárak felépítése. Helyükre kerültek a tájékoztató, útbaigazító táblák, így a létesítmény használatba vételi engedélyt kapott.

A stadion jelenlegi állapotában alkalmas a világítás és a beléptetőrendszer fogadására, ám ezeknek a berendezéseknek a felszerelése, valamint a fejépület építésének befejezése egyelőre várat magára.