Látványos játékra törekszik a Wolfsburg

A VfL Wolfsburg évek óta a nemzetközi kupaszereplés kiharcolását tűzi ki célul a bajnokság előtt, és emellett a "szürke középcsapat" kategóriájából is szeretne kitörni. Előbbi nem biztos, hogy összejön a jelenlegi pontvadászatban, utóbbi felé viszont jó úton halad a klub, hiszen a Bundesligában mostanában a Farkasok játsszák a legélvezetesebb futballt, köszönhetően elsősorban rengeteg dél-amerikai játékosuknak.

A helyi Volkswagen-gyár támogatása mellett a klub pár évvel ezelőtt meglehetősen ambiciózus célt tűzött ki maga elé: az egyesület menedzsere, Peter Pander fejébe vette, hogy legkésőbb 2008-ra a Bajnokok Ligájába juttatja az egyesületet.

Befektetésben nem is volt hiány, az elmúlt években rengeteg új futballista érkezett a klubhoz, azonban még az UEFA-kupás helyezés elérése sem jött össze a Farkasoknak. Tavaly decemberben elkészült az egyesület új, ultramodern stadionja, és Pander a klub imázsának, médiaszereplésének növelése érdekében a német labdarúgás egyik legellentmondásosabb egyéniségét, Stefan Effenberget is szerződtette. Azonban ez a húzás sem jött be, Effe fél év elteltével távozott, és az előző szezon vége felé a helyi őskövületnek számító trénert, Wolfgang Wolffot is menesztették.

Wolf utódja az a Jürgen Röber lett, aki korábban a Hertha BSC-t már kivezette a Bajnokok Ligájába, és személye garancia volt arra, hogy a Wolfsburg látványos támadójátékot nyújt majd. Ehhez meg is volt a kellő játékosanyag, ám Pander a nyáron ismét húzott egy váratlant, megszerezte ugyanis az argentin River Plate-től a hatalmas tehetségnek tartott, és korábban az FC Barcelonával, illetve a Juventus FC-vel kapcsolatba hozott Andrés d'Alessandrót. A nyári átigazolási szezonnak Roy Makaay mellett ez volt a legnagyobb szenzációja, a lapok ismét rengeteget cikkeztek a VfL-ről nemcsak Németországban, hanem egész Európában, Pander tehát elégedetten dörzsölgette a tenyerét. Most már csak az volt hátra, hogy az eredmények is megfelelően alakuljanak, ám eddig is mindig ezzel akadtak problémák.

Persze nem csak D'Alessandro érkezett a nyáron Wolfsburgba: nagy fogásnak ígérkezett az 1860 Münchentől 2,75 millió euróért leigazolt kapus, Simon Jentzsch is, míg a bosnyák Mirko Hrgovicot, akit a Siroki Brijegtől vettek meg, amolyan sötét lónak tekintették. Az UEFA-Intertotó-kupában mindenesetre egészen a döntőig menetelt a csapat, ahol az AC Perugiával szemben maradt alul, és a bajnokságban sem kezdett rosszul: hazai pályán legyőzte a VfL Bochumot, majd egy dortmundi vereség után valósággal lemosta a pályáról a Hamburger SV-t.

Már ez a három mérkőzés is jelezte, hogy mi várható ebben a szezonban a gárdától: kompromisszummentes támadófutball, ami azonban katasztrofális védekezéssel párosul. Mindezt gyakran a dél-amerikai labdarúgással szokták párhuzamba állítani, és ez a hasonlat a Wolfsburg esetében különösen érvényes, hiszen Pander a bajnokság megkezdése után, de még az átigazolási időszak lejárta előtt még egyszer elutazott a szubkontinensre, és három focistával érkezett vissza.

Közülük a chilei Waldo Ponce a védekezést volt hivatott erősíteni, a nagy tehetségnek tartott focistát az Universidad de Chilétől potom harmincezer euróért kapták kölcsön a szezon végéig, a másik két új szerzemény viszont a támadórészlegbe érkezett. Az argentin Juan Carlos Menseguez a River Plate-tel kötött együttműködési szerződés keretében tette át székhelyét Wolfsburgba (ő a középpálya bal oldalán bevethető), míg a brazil Fernando Baianót a Flamengótól kapta kölcsön a klub jövő nyárig, érte félmillió eurót fizetett az egyesület. Mindez egyben azt jelentette, hogy a gárdának összesen hat dél-amerikai légiósa van: ennél többel csak a Borussia Dortmund rendelkezik a Bundesligában.ű

A csatár debütálása jobban nem is sikerülhetett volna, hiszen rögtön az első mérkőzésen kétszer is betalált, ráadásul a Bayern München ellen, és ekkor egész Németország ismét a Wolfsburgról beszélt. Annál is inkább, mert a Farkasok sorra játszották a gólzáporos találkozókat, igaz, nem mindig pozitív előjellel: a Werder Bremen ellen például 5-3-ra kapott ki a gárda, a Hansa Rostocknak és a Hertha BSC-nek rúgott hármas viszont elég volt a győzelemhez. Az ezt követő három találkozón viszont egyaránt kikapott a gárda (mind a három összecsapáson három gólt kapva), és mivel menet közben a Német Kupából is kiesett, a nemzetközi kupaszereplés megint távolabbra került.

Ennek ellenére sem Pander, sem Röber nem tágít a jelenlegi taktikától, amely szerintük tökéletesen megfelel a céloknak, csak a rengeteg egyéni hibát kellene kiküszöbölni. Utóbbiban van valami, ám amíg a szakember gyakran úgy állítja ki csapatát, hogy a hátvédek egy az egyben kénytelenek védekezni, addig minden egyes vétségnek súlyos következményei lesznek. Az azonban biztos, hogy a VfL Wolfsburg mérkőzéseit érdemes megtekinteni, hiszen a Farkasok biztosan rendkívül gólgazdag meccset játszanak.