- Az őszi elsőség után mennyire érzékelték, hogy megnőtt a tekintélyük? - kérdeztük Kuttort.
- Ezt már a pécsi teremtornán is tapasztaltuk, ám nekünk ugyanúgy mindenre oda kell figyelnünk, minden labdáért eltökélten harcolnunk, mint ősszel tettük. Tény, ahol pályára lépünk, legyen az teremfoci vagy edzőmeccs, komolyan vesszük a játékot.
- A szerencsének mekkora szerepe volt a pécsi sikerükben?
- Kár lenne tagadni, mázlink volt, hogy az azonos gólkülönbség után a nekünk felmutatott kevesebb sárga lap döntött a javunkra a pécsiekkel szemben, ami nem éppen a legigazságosabb ebben a helyzetben, ugyanakkor az utolsó meccsünkön nagyobb gólkülönbséggel is nyerhettünk volna, és akkor vita nélkül végzünk az élen. Természetesen a debreceni döntőben is úgy lépünk műfűre, hogy megnyerjük a tornát.
- Az elismerések mellett miként fogadták a szakma véleményét, hogy az ötpontos bajnoki előnyük dacára sem kell számolni a Balaton FC-vel az aranyéremre esélyesek között?
- Nem bánjuk ezeket a véleményeket, nem is sértődünk meg emiatt, hiszen ezt mi is így gondoljuk. Persze, azért a célunk nem lehet más tavasszal sem, mint rácáfolni a velünk szemben kétkedőkre. Mindezekből adódik, hogy nem bízzuk el magunkat a jelenlegi helyezésünk miatt, ami az edzőnk, Csertői Aurél mentalitásából is fakad, ő ugyanis nem győzi hangsúlyozni, maradjunk a földön, s kizárólag magunkra koncentráljunk.
- Biztos már a horvátországi edzőtáborozásuk?
- Igen, ha semmi rendkívüli nem jön közbe, a debreceni teremdöntő után, február másodikán utazunk Porecbe. Jóllehet ilyenkor ott sem mindig jó talajon gyakorolhatunk, ám műfüves pálya is rendelkezésünkre áll, így labdás edzéseket is végezhetünk, ami nagyon fontos elem a felkészülésünkben. A tervek szerint három edzőmérkőzést játszunk Horvátországban, remélhetően erős ellenfelekkel szemben, hiszen mindannyian tudjuk, kőkemény tavasz vár ránk. De reméljük, szép is.
Bánki József