Bejött a fiatalítás Bordeaux-ban

A Girondins Bordeaux háza táján már az előző szezonban megkezdődött az a fiatalítási folyamat, ami a jelenlegi pontvadászatban fokozottan érvényesülni látszik. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a klub a bajnokság közben menessze edzőjét, Elie Baupot, akinek utódja, Michel Pavon még bátrabban nyúlt a saját nevelésű ifjoncokhoz, aminek a minap kétéves szerződéshosszabbítás lett a jutalma.

Az már a legutóbbi idény közben is érezhető volt a Girondins-nél, hogy a játékoskeretben generációváltásra van szükség, és ezt a folyamatot a vezetőség még jobban felgyorsította azzal, hogy tavaly januárban három kulcsembert is elengedett. Christophe Dugarry, Jérome Bonnissel és David Sommeil is éveken keresztül alapembernek számított a gárdánál, ám a továbbiaknak egyikük szolgálataira sem tartottak igényt.

Nyáron aztán még két meghatározó futballista köszönt el Bordeaux-tól Pedro Miguel Pauleta és Sávio személyében, és úgy tűnt, hogy ez a váltás egyszerre már túl sok volt. A gárda ugyanis pocsékul kezdte a szezont, és az a társaság, amelyik az előző években a Ligue 1 egyik legkiegyensúlyozottabb együttese volt, csak a középmezőny alsó felében foglalt helyet. Mindennek a tréner, Elie Baup itta meg a levét, aki pedig már 1998 óta irányította a csapatot.

Az új szakvezető az a Michel Pavon lett, aki korábban a gárda csapatkapitánya is volt, és egy éve dolgozott az egyesület szakmai stábjában. Elsősorban az utánpótlással foglalkozott, és ennek megfelelően sokkal bátrabban nyúlt a fiatal tehetségekhez, aminek meg is lett az eredménye. Irányítása alatt két ifjonc is alapemberré vált a gárdában, és további két labdarúgó debütálhatott a Ligue 1-ben.

A legnagyobb dobásnak az argentin Pablo Francia bevetése bizonyult: az 1984 decemberében született focista ugyan már az előző idényben bemutatkozhatott a legjobbak között, de Pavon érkeztéig mindössze egy élvonalbeli összecsapást tudott maga mögött. A csatárként és jobb oldali középpályásként is bevethető labdarúgó először a 17. fordulóban, a Lille OSC ellen volt először kezdő, és ezt rögtön győztes góllal ünnepelte. Azóta további öt alkalommal volt eredményes, és így már második a házi góllövőlistán Jean-Claude Darcheville mögött.

Francia remek szereplése nyomán Pavon újabb ifjoncot húzott elő a talonból Rio Mavuba személyében, akinek debütálása jobban nem is sikerülhetett volna: ő a huszadik fordulóban, a Montpellier SC ellen játszott először, rögtön a kezdő tizenegyben kapott helyet, és ha már ott volt, akkor rögtön győztes gólt is szerzett. Az angolai származású középpályásnak roppant hányatott gyermekkora volt, hiszen szüleinek politikai okok miatt menekülnie kellett az afrikai országból, és Mavuba egy hajón született. Négyévesen, 1980-ban került Bordeaux-ba, és tízesztendős volt, amikor a Girondins leigazolta, nem csoda tehát, hogy második otthonának tekinti a francia várost.

Pavon mester Mavuba győztes találatát követően valósággal vérszemet kapott, és a következő bajnokin, az EA Guingamp ellen még egy debütánst vetett be. Az 1983-ban született Sylvain Franco ugyan csak 12 percet kapott a szakvezetőtől, de ez is elég volt a számára, hogy góllal tegye még emlékezetesebbé első mérkőzését az élvonalban! Később a Le Mans UC elleni hazai bajnokin az 1983-as születésű Gérald Cid is bemutatkozhatott a legjobbak között, mégpedig a kezdő tizenegy tagjaként, és bár nem rúgott gólt, de így is győztes mérkőzésen debütált a Ligue 1-ben.

A fiatalok közül mára Francia és Mavuba alapembernek mondhatja magát, mint ahogyan a szezon első felében csak néha-néha játéklehetőséget kapott bekk, Marc Planus is immár a kezdő csapat tagja. Ő a maga 22 életévével szinte veteránnak számít a többiekhez képest, de a drukkerek máris a Bordeaux egykori legendás focistájához, Alain Roche-hoz hasonlítják, és a vezetőség is rendkívül elégedett vele, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a minap 2007-ig meghosszabbították a szerződését.

A Girondins ebben a szezonban ugyan valószínűleg a középmezőnyben fejezi majd be a bajnokságot (harminc forduló után a gárda a tizedik pozíciót foglalta el), de a jövő rendkívül biztató a klub számára. Persze a jelennel sincsen túl sok probléma, elvégre az UEFA-kupában ott van a legjobb nyolc között az együttes. Nem csoda, hogy a vezetőség az eredetileg csak ideiglenes megbízást kapott Pavonnal szerződést hosszabbított, ami 2006-ig köti a klubhoz a mestert.