Makaay nélkül is szárnyal a Depor

A spanyol labdarúgásban évek óta az RC Deportivo jelenti az állandóságot: amíg a Real Madridnál és az FC Barcelonánál becsúszik egy-egy gyengébb szezon, a galíciai csapat az utóbb öt évben rendre dobogón végzett a bajnokságban. A legutóbbi szezont a harmadik helyen zárta Javier Irureta csapata, nem kis részben Roy Makaaynak köszönhetően. Amikor kiderült, hogy Makaay az új szezont már nem a Riazorban, hanem Münchenben kezdi, sokan aggódtak: mi lesz a Deportivóval. A csapatot azonban nem rázta meg a gólvágó távozása.

A nyáron a klubvezetés igyekezett valamelyest pótolni a pótolhatatlan gólzsákot. A Roy Makaayért kapott pénzből visszaigazolták Walter Pandianit az RCD Mallorcától, valamint szerződtették a válogatott kerettag Pedro Munitist a Real Madridtól, ahol az apró termetű támadónak esélye sem volt a kezdő csapat közelébe kerülni. Mivel a csapat másik két, leginkább támadó szellemű játékosa, Diego Tristán és Albert Luque maradt a klubnál, Javier Irureta számára akadt választék a támadósorban.

A tréner él is variációs lehetőségeivel a szezon során: ugyan Munitis csak a legritkább esetben jut szóhoz, a másik három játékos nagyjából ugyanannyi lehetőséget kap, mind a bajnokságban, mind a Bajnokok Ligájában. Persze Irureta dolgát megkönnyíti, hogy szinte nem tud rosszul dönteni, ugyanis bármelyik két (vagy néha csak egy) csatárát küldi pályára, általában góllal hálálják meg a fiúk a bizalmat. A bajnokságban Pandiani tíz, Luque nyolc, Diego Tristán hat alkalommal talált be eddig, ők szerezték a csapat góljainak csaknem felét. Ugyanakkor hárman együtt sem szereztek annyi gólt, mint tavaly Makaay, a csapat mégis ugyanazon a helyen áll a bajnokságban, mint a hollanddal. Hogy ez hogyan lehetséges?

Elsősorban úgy, hogy amennyivel kevesebb gólt lő a csapat, annyival kevesebbet is kap. Az első 31 mérkőzésen mindössze 30 alkalommal bizonyult tehetetlennek José Molina, míg az előző bajnokságot 47 kapott góllal zárták a kék-fehérek. A súlyos betegség után visszatért kapus remek teljesítményén kívül a javulás oka, hogy a gárda hátsó alakzata sokkal stabilabb, mint az előző szezonban volt.

A szakértők szerint ez elsősorban a portugál Jorge Andradénak köszönhető. Az FC Portótól igazolt védő tavaly még nem nagyon tudott bekerülni a kezdő csapatba; Nureddin Najbet, Donato és César is többet szerepelt nála, az idén azonban eljött az ő ideje. A 40 évesen visszavonult Donato helyét átvéve Jorge Andrade lett Najbet állandó párja a védelem tengelyében, és a rutinos marokkói, valamint a gyors, erőszakos luzitán remekül kiegészítik egymást.

A középpálya is felgyorsult valamelyest a korábbiakhoz képest. A csapatkapitány, a harmincon jócskán túl lévő Fran immár többnyire csereként áll be, így az "öregek" közül csak az elnyűhetetlen, már az 1994-es világbajnokságon a brazil válogatott alapemberének számító Mauro Silva tagja rendszeresen a kezdő csapatnak. A középpályán rajta kívül általában Víctor és Sergio, középen pedig a csapat esze, Juan Carlos Valerón szerepel. Ők mindhárman felettébb gyors, jól cselező és rendkívül kreatív játékosok, akik kiismerhetetlenné teszik a Deportivo játékát, és remekül szolgálják ki a csatárokat.

Ha valamilyen okból kifolyólag egyik vagy másik játékos nem áll a csapat rendelkezésére, Irureta bevetheti argentinjait: a védelemben is számításba vehető Lionel Scalonit vagy a David Beckham elleni 2002-es "merényletéről" elhíresült, de nem csak a rombolásban jeleskedő Aldo Duschert. A szakvezetőnek tehát, ha nincsenek is olyan kvalitású játékosai, mint Carlos Queiroznak, a Real Madrid mesterének, variációs lehetőségei jóval bővebbek portugál kollégájánál. Hogy a mennyiség vagy a minőség ér-e többet, nehezen eldönthető, hiszen a Real Madrid a Depor előtt van a bajnokságban, míg az RC Deportivónak még van esélye a Bajnokok Ligája megnyerésére.

A bajnokságban tehát, mint az utóbbi években általában, a csapat minden bizonnyal a Bajnokok Ligája-selejtezőt érő pozíciók egyikén fog végezni (az első két helyezett Valencia CF, illetve Real Madrid egyelőre utolérhetetlennek tűnik, az ötödik helyezett hátránya pedig csaknem tíz pont a Deporral szemben). A Bajnokok Ligájában a csoportból sikerült a továbbjutás a holland PSV Eindhovent és a görög AEK Athént megelőzve, az AS Monaco mögött, a nyolcaddöntőben pedig igazi szenzációt szolgáltatott a csapat a Juventus FC kiverésével. A Depor azonban nem elégedett meg ennyivel, hiszen a következő körben reménytelen helyzetből felállva, a címvédő AC Milant is elbúcsúztatta a küzdelmektől.