Mivel az Athletic Bilbao több mint százéves fennállása során kizárólag baszk játékosokat foglalkoztat, a klub lehetőségei meglehetősen behatároltak. Ennek ellenére évről évre számos új arc tűnik fel a csapatban: ők mind tehetséges fiatalok, akik a klub utánpótlásánál nevelkednek, majd idővel felkerülnek az A csapathoz.
Az utóbbi években ezen az útvonalon jutott el a spanyol válogatottig például Ismael Urzáiz és Joseba Etxeberría, akik annyira kötődnek a klubhoz, hogy az Athleticnél lényegesen jobb anyagi körülményeket kínáló élcsapatok folyamatos csábítása ellenére sem hajlandóak elhagyni Bilbaót. Ők ezáltal példaképpé válnak a saját nevelésű fiatalok számára, akik az általuk kitaposott ösvényen haladhatnak.
Az Athletic a spanyol élvonal egyik legalacsonyabb átlagéletkorú csapata, mégis rendre az élbolyban szerepel. A szakvezetés bátran ad lehetőséget a saját nevelésű fiataloknak, hiszen tisztában van képességeikkel, és azzal, hogy a klubért, ahol felnőttek, mindenre képesek. Így épült be az előző szezonban a csapatba a kapus Daniel Aranzubia, a védő Asier del Horno, vagy a középpályás Carlos Gurpegui, Tiko és Francisco Yeste. Mivel nyáron egyikük sem távozott, ők ma már kulcsemberek, ráadásul csatlakozott hozzájuk újabb néhány fiatal.
A 22 éves Andoni Iraola, a nála egy évvel fiatalabb Jonan García, valamint az egyaránt 25 esztendős Luis Prieto és Pablo Orbaiz ebben a szezonban játszotta be magát a kezdőcsapatba. Ha ezt a névsort kiegészítjük Etxeberríával és Urzáizzal, tulajdonképpen megkaptuk a Bilbao kezdő tizenegyét. Mivel a vezetőedző, a csapat egykori gólvágója, Ernesto Valverde is így gondolkodik, a baszkok összeszokott, lelkes, remek gárdát alkotnak ebben a szezonban.
Fenti tulajdonságoknak, no meg a San Mamésba hétről hétre elzarándokoló több tízezer szurkolónak köszönhetően a Bilbao az élcsapatok közvetlen üldözője. Ugyan a Valencia CF, Real Madrid, FC Barcelona, RC Deportivo négyessel nem tud lépést tartani az Athletic (bár a Real és a Depor is pont nélkül távozott az idén Baszkföldről), a négy nagy után közvetlenül a bilbaóiak következnek a táblázaton. Pedig a bajnokság felénél még nem állt ilyen jól a csapat, de egy remek sorozatnak köszönhetően alaposan előrelépett.
A 20. fordulóban döntetlent ért el az Athletic Barcelonában, és a következő hat fordulóban sem talált legyőzőre. A pazar széria a Real Valladolid elleni csúfos hazai vereséggel (1-4) ugyan megszakadt, de a Real Madrid elleni siker hamar elfeledtette a szurkolókkal a kínos fiaskót. A Bilbao azóta sem szerepel kiugróan jól, becsúsznak vereségek, de mivel a középmezőny elején található csapatok (az Atlético Madrid, a CA Osasuna, a Málaga CF, a Sevilla FC és a Villarreal CF) szintén botladoznak, a baszkok továbbra is versenyben vannak az UEFA-kupa-indulást jelentő ötödik-hatodik helyért.
Félő azonban, hogy a sikernek ezúttal ára lesz. Az ifjú kulcsembereket ugyanis egyre vehemensebben támadják spanyol és külföldi nagycsapatok. Del Hornót az FC Barcelona (illetve Roberto Carlos távozása esetén a Real Madrid is) szívesen látná soraiban, de vannak "udvarlói" Yestének, Tikónak, Aranzubiának és Gurpeguinek, valamint a két "öregnek", Urzáiznak és Etxeberríának is. Nagy kérdés, hogy az érzelmek, a klub iránti elkötelezettség erősebbnek bizonyul-e a játékosok szemében az anyagi és szakmai előrelépés lehetőségénél, azaz maradnak, vagy mennek.
Amennyiben maradnak, az Athletic jövőre is képes lehet az ideihez hasonló teljesítményre, ám a klub nem túl rózsás anyagi helyzetében nem történik változás, ha viszont néhányan a távozás mellett döntenek, pénzügyileg biztosan javulnak az egyesület körülményei, de a csapat - legalábbis átmenetileg - meggyengül. Viszont megnyílik az út a tehetséges fiatalok újabb generációja előtt.