1956: Happel-tripla a Realnak

Focirégész nevű új sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt november 14-én!

1956-ban ezen a napon a Bajnokcsapatok Európa-kupájának második fordulójában a Rapid Wien parádés győzelmet aratott a Real Madrid felett. A sorozat második fordulójának első mérkőzésén a hazaiak 4-2-es győzelmet arattak Madridban, és a visszavágón is inkább ők számítottak esélyesnek. A bécsi Práter stadionban 60 000 néző várta a spanyol sztárcsapatot, a kupa első győztesét, soraiban Munozzal, Marsallal, Di Stéfanóval, Kopával, Gentóval. Az osztrák remények leginkább a két Körner, Alfred és Robert, Dienst, Hanappi és Happel játéktudására alapoztak, na meg arra, hogy a címvédő az előző kiírásban is elveszített két idegenbeli összecsapását.

A zsúfolásig telt aréna napjainkban már Ernst Happel nevét viseli, s hogy miért, arra talán egy okkal több magyarázatot ad ennek a 90 percnek a felelevenítése. A 31 éves Happel ugyanis élete legemlékezetesebb mérkőzését produkálta (legalábbis játékosként, hiszen később edzőként is nagyon sikeres volt), mesterhármast lőtt a Realnak. A 18. és a 40. percben akcióból, a 38.-ban pedig tizenegyesből mattolta Alonso kapust. A vendégek a második játékrészben Di Stéfano góljával csak szépíteni tudtak, így az akkori szabályok szerint a továbbjutásról harmadik mérkőzés döntött, melynek időpontja december 12. volt. A sors furcsa fintora, hogy Happel napra pontosan 36 esztendővel később, 1992. november 14-én hunyt el.

1990-ben ezen a napon játszotta első hivatalos, országok közötti mérkőzését San Marino válogatottja, amely Svájc legjobbjait fogadta. A Federazione Sammarinese Giuoco Calciót, azaz az ottani labdarúgó-szövetséget 1931-ben alapították, de az UEFA csak 1988-ban vette fel tagjainak sorába. A válogatott első komolyabb erőpróbája az 1987-es Mediterrán Játékok voltak, ahol azonban Libanon, Szíria és Törökország ellenében rúgott gól nélkül búcsúzott.

Az ominózus, svájciak elleni Eb-selejtezőre 931 néző látogatott ki a serravallei stadionba, ahol nemzeti csapatuk a Benedettini - Montironi, Muccioli, Zanotti, Gobbi, Guerra, Ceccoli, Bonini, Pasolini, Francini, Macina összeállításban kezdte a történelmi 90 percet. Ne legyünk kicsinyesek, említsük meg a csereként pályára lépett Toccaceli és Matteoni nevét is. A vendégek csak a zöld gyepen kívül voltak tekintettel a történelmi pillanatra, a gyepen nem voltak partnerek az ünneplésben. Sutter, Chapuisat és Knup révén már az első játékrészben eldöntötték az érdemi kérdést, azaz a pontok sorsát, fordulás után Chassot révén csak az almanachok készítőinek adtak újabb munkát.