Bölöni hosszabbított a Rennes csapatával

A Stade Rennes az elmúlt két idényben Bölöni László vezetésével megváltozott szakmai koncepcióval dolgozott, és a terv maximálisan bejött, hiszen a saját nevelésű fiatalok beépítése remekül sikerült, vezérletükkel a csapat az előző pontvadászatban kilencedik lett. A nyáron egyetlen játékos eladásából sikerült fedezni az új szerzeményeket, sőt még maradt is az összegből; és bár a bretonok kissé gyengébben szerepelnek, mint egy évvel korábban, a vezetőség továbbra is bízik Bölöniben, hiszen meghosszabbították szerződését.

A kilencvenes évek végén a Stade Rennes az egyik legambiciózusabb francia egyesületnek számított, amely rengeteg pénzt költött nevesebb külföldi focistákra, azonban a várt előretörés sokáig nem valósult meg, és volt, hogy az együttes alig kerülte el a kiesést. A szakmai váltás 2002 nyarán következett be, amikor Bölöni László került az egyesület kispadjára, és a romániai szakvezető feladata az volt, hogy lehetőség szerint minél több saját nevelésű focistát építsen be a csapatba, miközben benntartja a gárdát a legjobbak között. Bölöni pedig túl is teljesítette az elvárásokat, hiszen a Rennes nemhogy bennmaradt, de a kilencedik helyen végzett a legutóbbi pontvadászatban, miközben pár tinédzser alapemberré vált a gárdában.

Az egyesület vezetősége ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy a klub fenntartása és gazdaságos működtetése érdekében időről időre el kell adni a legértékesebb focistákat, és ebből a szempontból nem okozott meglepetést, hogy a Rennes a nyáron megvált kapusától, a cseh Peter Cechtől.

A hálóőr az előző idényben a France Football osztályzatai alapján a Ligue 1 legjobb portása volt, és a cseh válogatottban is remekül védett, így európai élcsapatok álltak érte sorban. A bretonok szerencséjére az érdeklődők között volt a Chelsea FC is, amely nem sajnálta a pénzt: a londoniak 10,3 millió eurót fizettek a kapusért, és ez a summa lehetőséget teremtett arra, hogy többi ászát (így a svájci támadót, Alexander Freit vagy a svéd középpályást, Kim Källströmöt) megtartsa a klub.

Ugyan a távozók között három olyan futballista is akadt, aki rendszeresen tagja volt a kezdő tizenegynek (a védő Dominique Arribagé és Lamine Diatta, illetve a támadó középpályás Frédéric Piquionne), de Bölöni könnyű szívvel engedte el őket, hiszen mindegyikük posztjára megvolt a megfelelő utánpótlás, mégpedig egy fiatalabb labdarúgó személyében.

Elsősorban a védelem szorult némi erősítésre, hiszen ebből a csapatrészből távoztak a legtöbben, de a Cechért kapott milliók bőven elegendőek voltak az új igazolásokra. A legnehezebbnek a kapus pótlása tűnt, de ezt végül viszonylag jól sikerült megoldani, hiszen egy másik válogatott hálóőr érkezett a svéd Andreas Isaksson személyében, aki szintén a fiatalabb generációba tartozik (1981-es születésű), de már több mint húszszor védte a háromkoronások kapuját.

Érte 1,7 millió eurót adtak ki a franciák, vagyis mintegy tizedét a Cechért kapott összegnek, és az új középhátvéd, a brazil Adaílton is viszonylag olcsó vétel volt: a Vitória Bahiától megvett bekk árát 2,5 millió euróban jelölte meg a dél-amerikai klub. Személyében egy rendkívül fiatal focista érkezett a csapathoz, hiszen a brazil az idén töltötte be huszadik életévét. Hozzá képest az AJ Auxerre-től ingyen megszerzett hátvéd, Jean-Joel Perrier-Doumbé valóságos veteránnak számít a maga 26 életévével, nem is beszélve a Portsmouth FC-től kölcsönkapott Ivica Mornarról, aki a játékoskeret korelnöke lett - ő januárban volt 30 esztendős.

Bölöninek szinte zökkenőmentesen sikerült beépíteni az új szerzeményeket az általa ideálisnak tartott és legtöbbször alkalmazott 4-5-1-es szisztémába, és ez meg is látszott a bajnoki rajton: az első fordulóban hazai pályán a Paris-SG-t verte meg a csapat, majd az AJ Axuerre-től elszenvedett vereség után az FC Nantes-ot győzte le gárda.

A vezetőség is úgy érezte, hogy a szakvezető jó munkát végez, mert kevéssel a bajnokság kezdete után meghosszabbították a mester szerződését: a kontraktus a szezon végén járt volna le, de Bölöni újabb két évre aláírt, és így 2006-ig kötelezte el magát a klubhoz. Ezzel együtt még egy focista érkezett a csapathoz, természetesen a fiatalabb korosztályból: a brazil középpályást, Dudu Cearensét a japán Kasiva Reysoltól vették kölcsön - ő 21 esztendős.

Szeptember végén, október elején akadt egy kis hullámvölgy a gárdánál, ami három egymást követő vereségben nyilvánult meg, de ezt követően a bretonok egészen a legutóbbi fordulóig veretlennek mondhatták magukat. A drukkerek azonban nem aggódnak, hiszen a Rennes a Ligue 1 egyik legfiatalabb átlagéletkorú együttese, és jó pár, a húszas éveinek elején járó focista (mint például Jacques Faty, Adaílton, Etienne Didot vagy Källström) alapembernek számít, és egyre több lehetőséget kap a szintén nagyon fiatal Yoann Gourcuff, Jimmy Briand és Arnold Mvuemba is, akik mind saját nevelésű focisták.