Zaragozában nagy volt az öröm a nyáron, hiszen a csapat, története során immár hatodik alkalommal, megnyerte az országos kupát, a Copa del Reyt. Aki látta, jó ideig nem felejti el a Real Madrid elleni, hosszabbításos kupadöntőt. A sikerrel a csapat kvalifikálta magát az UEFA-kupába, ami egyfelől óriási örömet szerzett a vezetőségnek, másrészt viszont gondot is, hiszen a kettős terhelés miatt meg kellett erősíteni a keretet.
Valamelyest ez sikerült is, sőt, a klub anyagi helyzetéhez képest remek igazolásokat hajtott végre a vezetés: az első pozitívum az volt, hogy sikerült végleg megszerezni az Atlético Madridtól a tavaszi idényre kölcsönkapott José Movillát. A kopasz irányító remek teljesítményt nyújtott a kék-fehéreknél, a kupadöntőn például a mezőny egyik legjobbja volt. Még két meghatározó játékos került a holtszezonban a La Romareda stadionba: Agustín Aranzábal leigazolása valódi szenzációnak számított Spanyolországban, hiszen a balhátvéd több mint egy évtized (és 300 bajnoki mérkőzés) után hagyta el a Real Sociedad gárdáját.
A csatársorba is egy elég jól csengő név érkezett: Javi Moreno az Atléticótól jött, de korábban megfordult a Deportivo Alavésban, az AC Milanban és a Bolton Wanderersben is. A baszkok UEFA-kupa-menetelésében annak idején főszerepet játszott, Olaszországban és Angliában viszont nem váltotta meg a világot. A távozók listája közel sem tartalmaz ilyen veretes neveket: Corona a Polideportivo Ejidóhoz, Martín Vellisca és a perui Miguel Rebosio az Almeríába, Mate Bilic a Córdobába, Yordi a Getaféba, Inaki a Real Valladolidhoz, Raúl Valbuena és Jordi Ferrón pedig az Albacetéhez szerződött, azaz zömmel a másodosztályban kötöttek ki a tavaly kevés lehetőséget kapott futballisták. Valamelyest tehát erősödött a keret a nyáron, és a csapat ennek megfelelően nem is kezdte rosszul a bajnokságot.
Az aragóniaiak az első fordulóban hazai pályán győzték le a Getafét, majd 0-0-s döntetlent értek el a Málaga otthonában. Újabb hazai találkozó és újabb győzelem következett, mégpedig az Albacete ellen (a meglehetősen mozgalmas találkozó végeredménye 4-3 lett a Zaragoza javára). Az első pofont Barcelonában kapta a gárda: a Camp Nouban Luis García kapus négyszer is maga mögé nyúlhatott, a vendégcsapat játékosai viszont csak egyszer jártak túl Víctor Valdés eszén. Szeptemberben jó dolog volt Zaragozában mérkőzésre járni, hiszen az ötödik fordulóban is hét gól esett a csapat hazai bajnokiján, ráadásul ismét győzött Víctor Munoz csapata, ezúttal a Levante három lőtt gólja volt kevés a pontszerzéshez a La Romaredában.
A csapat a továbbiakban is hasonló ritmusban szerepelt a pontvadászatban, azaz otthon győzött, idegenben viszont kikapott vagy döntetlent játszott. A sorozat a 12. fordulóban szakadt meg, mégpedig a szériának az a fele ért véget, amelyet minél tovább szerettek volna élvezni a csapat hívei, azaz a Zaragoza otthon kapott ki, mégpedig az addig sereghajtó RCD Mallorcától. A vereség valóságos sokként érte a csapatot, hiszen mindenki biztosra vette, hogy öt, zsinórban megnyert hazai bajnoki után nem az eddig tragikusan szereplő piros-feketék ellen szakad meg a sorozat. Mégis így történt, a gárda pedig a váratlan botlás miatt visszaesett a kilencedik helyre a tabellán, pedig két héttel korábban még a hatodik helyen feszített.
Ráadásul a mallorcaiak elleni fiaskó még azzal sem magyarázható, hogy a csapat fejben már a hétközi UEFA-kupa-találkozóra összpontosított, hiszen a csoportkör harmadik fordulójában szabadnaposak voltak a kék-fehérek. Eddig egyébként a nemzetközi porondon is éppen úgy szerepel a gárda, mint a bajnokságban, hiszen első otthoni találkozóját könnyedén megnyerte (a holland FC Utrecht ellen, 2-0-ra), idegenben viszont vereséggel nyitott a csapat (Bécsben kapott ki 1-0-ra az FK Austriától). A menetrendhez ezt követően is tartotta magát a gárda, elvégre legutóbb a Dnipro Dnipropetrovszkot Zaragozában megverte a csapat.
Az egyetlen kínos kudarc a Király-kupában érte az együttest, ahol ugyan címvédőként rajtolt, mégsem jutott be a legjobb 32 közé sem. Az első fordulóban a Gimnastic Tarragona ellen kaptak ki 2-1-re a kék-fehérek, ami a kiesést jelentette. Így marad a bajnokság és az UEFA-kupa a Real Zaragoza számára, amelynek nem lesz könnyű dolga, ha ismét ki szeretné vívni a nemzetközi szereplés jogát: ehhez a ligában az első hat hely valamelyikére kellene felkapaszkodni, a második számú európai kupát pedig meg kellene nyernie a gárdának. Nem tudni, melyiknek nagyobb a valószínűsége...