46 éves Terry Butcher, a legendás angol védő

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt december 28-án!

1958-ban ezen a napon a 13. fordulót rendezték meg a Serie A-ban - a játéknap bővelkedett gólokban, a három éllovas egyaránt fölényes győzelmet aratott. Az élen álló AC Milan a középmezőnyben szereplő Laziót fogadta, és a rómaiak nem sok jóra számíthattak, hiszen a rossonerók egy meccs kivételével (a városi rangadón az Interrel ikszeltek) minden hazai meccsüket megnyerték a szezonban, ráadásul többnyire megggyőző fölénnyel. Nos, ez a mérkőzés sem volt kivétel, hiszen Altafini már negyedóra elteltével megszerezte a vezetést a hazaiaknak, a vége pedig 5-0 lett - Altafini mesterhármassal vette ki a részét a diadalból. A csatár csúcsformában volt, hiszen sorozatban hetedik mérkőzésén volt eredményes, egy héttel korábban a Torinónak is hármat hintett.

A másik milánói együttes sem maradt el a rossoneróktól, hiszen az Inter is 5-0-ra nyert, ráadásul idegenben a Torino ellenében. Ezen az összecsapáson Firmani volt a főszereplő, aki Altafinihez hasonlóan mesterhármast vágott. A forduló legfölényesebb győzelmét azonban a tabellán a két milánói gárda közé a második helyre beékelődő Fiorentina szerezte: a firenzeiek hétig meg sem álltak a Genoa ellen, és az Artemio Franchi közönségét valószínűleg az sem zavarta, hogy a vendégek tíz perccel a lefújás előtt szépíteni tudtak. A gólszerzés feladatát jól elosztották egymás között a violák, hiszen a hét találatot hat különböző labdarúgó szerezte: csupán a svéd Hamrin duplázott. Az idény végén egyébként ugyanaz volt a Serie A állása, mint az év végén: az aranyérmes a Milan lett, az ezüstöt a Fiorentina gyűjtötte be, míg a bronzérem az Interé lett.

Ugyanebben az évben, vagyis 1958-ban december 28-án született minden idők egyik legjobb angol védőjátékosa, Terry Butcher, aki szívósságával, küzdenitudásával legendás státuszt ért el a brit futballszurkolók körében. A hátvéd Szingapúrban látta meg a napvilágot, de Angliában, az Ipwich Townban kezdett el futballozni, amelynek színeiben 1977 és 1987 között 271 bajnokit játszott, tagja volt az 1978-ban FA-kupát, 1981-ben pedig UEFA-kupát nyerő együttesnek. A válogatottban 1980. május 30-án mutatkozott be egy Ausztrália elleni barátságos mérkőzésen, és egy évtizeden keresztül kihagyhatatlan volt. Szerepelt az 1982-as és az 1986-os világbajnokságon is, 1987-ben pedig nagy szenzációt keltett, hogy a skót Rangersbe igazolt. A glasgow-iaknál is hamar közönségkedvenc lett, és csapatkapitánnyá is megválasztották. Legemlékezetesebb mérkőzését 1989. szeptember 6-án vívta: ezen a napon az angolok a svédek ellen léptek pályára világbajnoki selejtezőn. Butcher összefejelt a skandinávok csatárával, Ekströmmel, és fejéből ömleni kezdett a vér, ám ő összeszorította fogait, egy turbánnal a fején visszatért a pályára, és végigjátszotta a meccset. A találkozó legjobbja volt, és a 0-0-s végeredmény azt jelentette, hogy az angolok kijutottak az 1990-es vébére - Butcher fehér meze a mérkőzés végére vörös lett a vértől, és a lefújást követően kilenc öltéssel kellett összevarrni a sebet. A látvány tökéletesen illett a nevéhez, hiszen a Butcher azt jelenti: Mészáros.

Az 1990-es vébén negyedik helyet szerzett a válogatottal, a világbajnokság után pedig visszavonult a nemzeti csapattól - összesen 77 alkalommal szerepelt a háromoroszlánosoknál, amivel az örökranglistán 11. helyen áll, holtversenyben David Beckhammel. Egy évvel később a Coventry Citybe szerződött, majd szerepelt a Sunderlandben is, itt már játékos-edzőként. Később is folytatta tréneri pályafutását, edzette a Dundee Unitedet, jelenleg pedig a skót Motherwell szakvzetője.