"Jabo" döntésében az is szerepet játszott, hogy már nagyon hiányzik neki a családja. Fia Madridban tanul, felesége pedig a házaspár régi lakhelyén, Bilbaóban maradt, azaz a família háromfelé szakadt. A baszk származású, irúni születésű Irureta egy évre ki akar szállni a mókuskerékből, a 2005-2006-os szezonban nem akar munkát vállalni.
Irureta az Athletic Bilbao (1995-1996), a Real Sociedad (1996-1997) és a Celta Vigo (1997-1998) után került 1998-ban La Corunába. Az első évben a hatodik helyig jutott csapatával, utána azonban így jöttek a bajnoki helyezések: 1., 2., 2., 3., 3. A klub első, és mindmáig egyetlen bajnoki címe az ő nevéhez fűződik, ráadásul 2000-ben és 2002-ben Király-kupát is nyert a gárda, s ebben a két évben a spanyol Szuperkupát is sikerült a vitrinbe tenni. A Bajnokok Ligájában 2001-ben és 2002-ben a negyeddöntőig, 2004-ben az elődöntőig menetelt a galíciai együttes.
Talán a legemlékezetesebb bravúr a 2002-es Király-kupa megnyerése volt. Akkor, a Real Madrid centenáriumi ünnepségeinek tetőpontján, március 6-án a Santiago Bernabéu-stadionban vívták a finálét, és János Károly királytól kezdve a 80 000 nézőn át Florentino Pérezig mindenki Madrid-diadalt várt, csak Iruretáék gondolták másként. A vendégek a játékidő döntő részében lefutballozták a nagynevű ellenfelet - amely két hónappal később fennállása kilencedik BEK/BL-győzelmét aratta -, és Sergio, illetve Diego Tristán góljaival Raúl találata ellenében 2-1-re győztek.
Azóta 2002. március 6. a Depor történetének legfényesebb, a Real Madrid históriájának pedig az egyik legsötétebb napja. A 2004-2005-ös évadban nagyon nem megy a csapatnak. Nem elég, hogy a bajnokságban csak a tizenharmadik, a BL-ből is kiesett az alakulat, ráadásul hat mérkőzésen egyetlen gólt sem sikerült szerezni, ugyanakkor becsúszott például egy 5-0-s zakó a Riazorban a Monaco ellen.
Ch. Gáll András