1984-ben ezen a napon játszották az Olaszország-Mexikó barátságos mérkőzést. A házigazdák szövetségi kapitánya, Enzo Bearzot számára rendkívül fontos volt a 90 perc, hiszen a világbajnoki címvédő squadra azzurra gyalázatosan szerepelt a decemberben befejeződött Eb-selejtezőkön. Az olaszok Csehszlovákia, Románia, Svédország és Ciprus ellenfeleként a nyolc mérkőzésen mindössze egy győzelmet arattak (Ciprust győzték le Perugiában) és öt pontot szereztek, így nem jutottak ki a franciaországi kontinensviadalra. Bearzotot csak a vb-cím tartotta meg pozíciójában, de a sajtó egyáltalán nem bánt vele kesztyűs kézzel, így az Európába látogatott közép-amerikaiak elleni győzelem több volt mint kötelező.
Rómában viszonylag csekély érdeklődés (27 456 néző) kísérte a mérkőzést, az Olimpico gyepén az alábbi tizenegy kezdett: Bordon (G. Galli, 46.) - Bergomi, Cabrini, F. Baresi, Vierchowod (Tardelli, 62.), Scirea (Collovati, 52.), Conti, Bagni, Rossi (Fanna, 46.), Dossena (Battistini, 46.), Altobelli. Nos, a korábbi szerény eredmények megtették a hatásukat, hiszen a hazaiak rettentően akartak, s ez azon az estén gólokban is megmutatkozott. Az olaszok már félidőben 4-0-ra vezettek, s végül egy ötöst vágtak a mexikóiaknak (az 1977-es finnek elleni mérkőzés óta nem lőtt ennyit a squadra azzurra), Paolo Rossi mesterhármast szerzett, a másik két találaton Bruno Conti (az AS Roma szurkolók egyik legnagyobb kedvence) és Salvatore Bagni osztozott. Bearzot pedig nem szerénykedett, a mérkőzést követő sajtótájékoztatón kijelentette: "Remek csapatunk lesz 1986-ra".
Holnap korunk egyik legsikeresebb edzőjének születésnapjához gratulálunk a magunk módján, valamint megemlékezünk egy tragikus körülmények között elhunyt remek portugál kapusról.