1969-ben ezen a napon született Szinisa Mihajlovics, az FC Internazionale szerb védője. A vukovári illetőségű Szinisa első egyesülete az újvidéki Vojvodina volt. Pályafutása elején még középpályásként futballozott, és nagy szerepe volt abban, hogy a Vojvodina 1989-ben bajnoki címet szerzett. A következő szezonban a BEK-ben a Bp. Honvéd ellen is pályára lépett, de a magyar csapat búcsúztatta a jugoszlávokat a kupából.
Abban az idényben Mihajlovics a jugoszláv bajnokságban 11 gólt rúgott, és ez jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy a Crvena Zvezda leigazolja. A belgrádi egyesülettel 1991-ben előbb BEK-et, majd Világkupát nyert, és a jugoszláv válogatottnak is stabil tagja lett, így csak idő kérdése volt, hogy mikor igazol külföldre. Erre 1992-ben került sor, amikor az AS Roma vette meg. A fővárosban két szezont töltött el, majd a Sampdoria játékosa lett, ahol további négy szezonon keresztül futballozott.
1998 nyarán a Lazióba szerződött, és Rómában Sven-Göran Eriksson középhátvédet faragott belőle. Mindezek ellenére rendkívül gólerős maradt, hiszen találatainak többségét korábban is főleg szabadrúgásokból szerezte. Ő az egyetlen labdarúgó a Serie A-ban, aki mesterhármast ért el - szabadrúgásból!
Meglehetősen "nehéz" ember, az egyik Arsenal FC elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen rasszista megjegyzéseket tett Patrick Vieirára, egy alkalommal pedig az edzésen kis híján összeverekedett csapattársával, Francesco Colonnésével, de említhetnénk a Chelsea FC elleni találkozón Adrian Mutu leköpését is, amiért nyolc mérkőzésre szóló eltiltást kapott. Ugyanakkor nincsen híján az önbizalomnak sem, hiszen egy alkalommal kijelentette, hogy ő minden idők legjobb szabadrúgáslövője...
Egykori klubtársának, későbbi edzőjének és legjobb barátjának, Roberto Mancininek a kifejezett kérésére követte a szakembert az Internazionaléhoz is, ahol tanúbizonyságot is tett erről. Az AS Roma elleni 2-0-ra megnyert bajnokin mindkét találatot ő szerezte, természetesen mindkettőt szabadrúgásból. Második gólja a statisztikusok szerint a 28. volt, amit a Serie A-ban szabadrúgásból szerzett, pályafutása során pedig a 42. Alighanem világrekorder mindkét kategóriában.
1985-ben ezen a napon ítélte oda az Európai Labdarúgó-szövetség az 1988-as kontinensbajnokság rendezésének jogát. A bizottság a végső döntésnél a jelentkezett országok közül már csak az NSZK és Anglia pályázatát vette figyelembe, a testület tagjai 5:1 arányban a német program mellett döntöttek. Az NSZK labdarúgó-szövetsége nyilvánosságra hozta a lebonyolítási programot is, a tervek szerint a tornát 1988. június 10. és 25. között hét nyugatnémet városban rendezik.