"Mélységesen mély hullámvölgyben voltunk, a csapat is és jómagam is. Amikor a múlt héten kikaptunk a Vasastól a Fáy utcában, ránéztem a tabellára, és nagyon megijedtem. Arra gondoltam, te jó isten, nagyon könnyen ki is eshetünk! Annyira megijedtünk, hogy a Sopron ellen végre remekelt a csapatunk" - mondta a 25 éves labdarúgó.
- Három remekbe szabott gólt szerzett, ezt nem lehet az ijedtségre fogni...
- Nézze, a csapat téli felkészülése remekül sikerült - rólam már nem lehet ugyanezt elmondani, sokat bajlódtam sérüléssel -, és így törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb kijön a lépés. Persze roppant nehezen indult a meccs, Nagypál Zoli egyenlítő gólja után azonban beindultunk. Igazából nem volt szoros az eredmény, mert a harmadik soproni gól csak a kilencvenedik percben esett.
- Melyik gólja tetszett a legjobban?
- A második. Megindultam a félpályáról, s a kapust is kicselezve szereztem a gólt. November óta vártam arra, hogy ismét a hálóba találjak.
- Otthon, Adán - illetve a Vajdaságban - felfigyeltek a mesterhármasra?
- Persze, már kerestek az újvidéki Magyar Szótól is.
- S vajon a magyar válogatottól mikor fogják keresni?
- Egyelőre ennek komoly adminisztratív akadályai vannak. Például még csak most fogom megkapni a letelepedési engedélyemet. Ha utána azonnal beadom az állampolgársági kérelmet, akkor is legalább másfél év az átfutási idő. S akkor még a szövetségi kapitánynak is fel kell figyelnie rám...
- A mester, Prukner László visszafogott, halk szavú ember. Mit szólt a 4-3-hoz?
- Most egyáltalán nem volt visszafogott, alig bírt magával, annyira örült. Láttuk, nagy kő esett le a szívéről - meg a miénkről is. Persze a folytatás nem lesz könnyű, a 18. fordulóban a Megyeri útra utazunk.
Ch. Gáll András