Beckham a negyedik ikszbe lépett

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt május 2-án!

1975-ben ezen a napon született David Beckham, a Real Madrid világsztárja. 1986-tól a Bobby Charlton Futballiskolába járt, 11 évesen el is nyert egy ösztöndíjat, amellyel egy héten át a helyszínen tanulmányozhatta az akkor Terry Venables által irányított FC Barcelona edzéseit és egy bajnoki mérkőzését.

A Manchester Uniteden kívül csak a Preston North Endben játszott - rövid ideig, öt meccs és két gól erejéig az 1994-95-ös idényben - kölcsönben. A Ligakupában már 17 évesen, az első ligában egy hónappal 20. születésnapja előtt debütált. 1996-ban bajnok és FA-kupa-győztes, egy évre rá ismét bajnok és BL-elődöntős, kétszeres Charity Shield (angol szuperkupa) győztes (1996, 1997). Ez utóbbi idényt káprázatos góllal nyitotta: a felezővonalról ívelt a Wimbledon FC kapujába az első bajnoki találkozón.

Abban a szezonban futott be a nemzetközi porondon is: az első vb-selejtezőn, szeptember 1-jén a moldovaiak ellen debütált a nagyválogatottban (korábban játszott az U21 csapatban is), az idény végén pedig szakértő vélemények szerint főszerepet játszott a Tournoi de France megnyerésében. Innentől pedig nem volt megállás: nem játszottak nélküle válogatott meccset, és a MU-ban is kimagaslóan szerepelt.

Ráadásul megismerkedett az akkoriban a csúcson lévő Spice Girls nevű lányzenekar legszebbnek tartott tagjával, Victoria Adamsszel, akinek beceneve "Posh", azaz "Előkelő" volt. A bulvársajtó azonnal rávetette magát a sztorira, és napról napra beszámolt kettejük kapcsolatáról. Ez azonban ekkoriban még nem befolyásolta negatívan Beckham teljesítményét, akit az év legjobb fiatal játékosának választottak.

A fordulópont az 1998-as világbajnokságon következett be. Beckham természetesen ott volt Glenn Hoddle huszonkettes keretében - a világ egyetlen szövetségi kapitány sem hagyta volna ki -, ám sem a tunéziaiak, sem pedig a románok ellen nem volt a kezdő csapat tagja. Az utóbbi meccsen elszenvedett vereség után aztán a közvélemény bekövetelte őt a gárdába, és Kolumbia elleni pazar játéka - na meg nem kevésbé remek szabadrúgásgólja - azt vetítette előre, a vb egyik csillaga lehet.

Az argentinok elleni meccsen aztán előtérbe került Beckham rossz tulajdonsága, nem tudta fegyelmezni magát, és Diego Simeone szabálytalansága után visszarúgott az argentin felé. A törlesztésnek piros lap lett a következménye, Beckham így az angol válogatott kiesésének első számú felelősévé vált. Az angol sajtó és a közvélemény ellene fordult, és csak nagyon kevesen álltak ki mellette. David párjával, Victoriával elvonult a világ szeme elől, New Yorkban töltöttek pár hetet, és a középpályás lélekben felvértezve tért vissza Manchesterbe.

Tudta nagyon jól: most igazán erősnek kell lennie ahhoz, hogy elviselje a felelősséget. Mert a közönségtől - természetesen a Manchester-rajongókon kívül - kapott hideget-meleget, minden stadionban obszcén kórusok fogadták, amelyek nem csak őt, hanem kedvesét is igencsak érzékenyen érintették. Beckham maga is belátta, hogy soha többé nem lesz az a közönségkedvenc, aki korábban volt, de nem törődött a dologgal.

Csak a futballal foglalkozott, és ennek meg is lett az eredménye: pályafutásának legjobb évét produkálta. Pedig a Mancheser meglehetősen nehéz szezonnak nézett elébe: a bajnokságban, az FA-kupában és a Bajnokok Ligájában is helyt kellett állnia. Beckham azonban bírta a hármas terhelést, sőt vezéregyéniségnek bizonyult.

Egyszerűen képtelen volt rosszul játszani, akár megszokott posztján, a jobb szélen, akár eggyel beljebb kellett pályára lépnie. Sorsdöntő gólokat szerzett: az utolsó, Tottenham Hospur elleni bajnokin - amely az aranyéremről döntött - 0-1-es állásnál például parádésan csavart a hosszú felső sarokba. A szezonra a Bajnokok Ligája döntőjében tette fel a koronát: a mezőny egyik legjobbja volt, és a meccs után boldogan emelhette feje fölé a trófeát. A világ Beckham lábainál hevert.

Talán éppen ez volt az, ami megártott neki, talán Victoria volt rá káros hatással - barátnőjét királyi külsőségek között vette el 1999. július 4-én -, ki tudja. A problémák már azon a nyáron jelentkeztek, amikor az ifjú párnak el kellett halasztania nászútját, amelyet egy csendes-óceáni kis szigeten akartak eltölteni, a Manchester United ausztráliai túrája miatt. Állítólag ekkor romlott meg a korábban szinte apa-fiú kapcsolat Ferguson és Beckham között.

A skót szakembernek korábban sem tetszett, hogy David médiasztárrá vált, de amíg a pályán a maximumot nyújtotta, addig nem szólt semmit. Ahogy azonban megkezdődött a bajnokság, úgy volt egyre több gond Beckhammel. Október elejére már öt sárga lapot gyűjtött össze - máskor egy idényben volt ennyi figyelmeztetése -, a klubvilágbajnokságon a Necaxa ellen pedig piros lapot kapott.

Beckham újabb két angol bajnoki cím után 2003 nyarán óriási médiafelhajtás közepette klubot váltott, a Florentino Pérez-féle "galaktikus" Real Madridba igazolt. A spanyol fővárosban káprázatosan futballozott első szezonjában, igaz, a Manchesterből jól ismert Carlos Queiroz (a portugál szakember Sir Alex Ferguson segítője volt) a pálya közepén, védekező középpályásként játszatta.

Becks azonban azon a poszton is kimagaslóan futballozott, ám a csapat eredményessége ennek ellenére elmaradt a várttól. A királyi klub egyetlen trófeát sem tudott megnyerni tavaly, s a sorozat idén is folytatódott.