BL-résztvevők lettek a Stolverkosok is

Liverpoolban mostanában nagyon jó érzés lehet futballszurkolónak lenni: a város egyik klubja, a Liverpool FC bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, míg a másik gárda, az Everton FC az előző évek gyengébb szereplése után a negyedik helyen fejezte be a pontvadászatot. Mindkét eredmény meglepetésnek számít, de a Stolverkosok előkelő pozíciója sokkal nagyobb szenzáció, elvégre az idény előtt az Evertont inkább a kiesőjelöltek közé sorolták.

Az Everton FC a kilencvenes évek második felében rendre a tabella második felében végzett, többször csak az utolsó pillanatban kerülte el a kiesést, és a 2003-ban elért hetedik helyezés után az előző szezonban megint majdnem elbúcsúzott a legjobbaktól, így a szurkolók az aktuális idényben sem vártak sokkal jobbat csapatuktól.

Pláne, hogy a klub megvált legjobb játékosától, Wayne Rooneytól, ráadásul rajta kívül még két kulcsember távozott, és az értük kapott összegből sem erősítették meg a keretet túlságosan. A csapatszellem viszont sokkal erősebb lett, és David Moyes menedzser is változtatott egy kicsit stílusán - a munkamódszere viszont változatlan maradt, és továbbra is az "ideális csapaton lehetőleg ne változtass" elvet vallotta. Ennek eredményeképpen a gárda az idény első felében hétről hétre szinte változatlan kezdő tizeneggyel lépett pályára, és az eredmények remekül alakultak: 17 fordulót követően az Everton FC hatalmas meglepetésre a második helyet foglalta el a tabellán.

Ennek ellenére a legtöbb szakértő még akkor is azt jósolta, hogy a tavasszal úgyis gyengébben szerepel majd a csapat, igaz, azt mindenki elismerte, hogy az együttes már mindenképpen várakozáson felül teljesít. A visszaesés réme különösen akkor vált fenyegetővé, amikor kiderült, hogy a Real Madrid bejelentkezett a gárda egyik legjobbjáért, az abszolút vezéregyéniségnek számító Thomas Gravesenért, és a klub vezetősége nem tehetett mást, mint hogy elengedte a dán középpályást, akinek a nyáron úgyis lejárt volna a szerződése, így viszont legalább valamennyi pénzt kaptak érte.

Túl sokat azért nem kasszírozhatott az Everton, hiszen a kopasz focistát potom 3,3 millió euróért adta el - márpedig a liverpooliak januárban ennek több mint kétszeresét költötték el egyetlen focistára, James Beattie-re.

A Southampton FC-től megvett játékos 8,5 millió euróba került, és nem Gravesen pótlására érkezett, elvégre Beattie vérbeli csatárnak számít. Őt Moyes már a nyáron is szerette volna leigazolni, de a Szentek akkor még nemet mondtak, most viszont nem marasztalták a mindenképpen távozni óhajtó focistát.

Persze Gravesen helyére is szerződtettek új labdarúgót, mindjárt kettőt is: a húszesztendős Guillaume Plessis a francia RC Lenstól érkezett, a spanyol Mikael Artetát pedig a Real Sociedadtól vették kölcsön. Kettejük közül azonban csak Arteta kapott játéklehetőséget Moyestól, Plessis az utolsó fordulóig csupán a tartalékok között szerepelt.

A tavaszi visszaesés egyébként valóban bekövetkezett, de korántsem volt olyan jelentős, mint amilyenre a szakértők, na meg a riválisok (elsősorban a Liverpool FC) hívei számítottak. Mindössze annyi történt, hogy az Everton a második pozícióból visszacsúszott a negyedikre, ennél hátrébb azonban egyszer sem került a szezon során.

Pedig Moyes kénytelen volt megbontani az idény első felében olyan egységes kezdő tizenegyet, és nem csak Gravesen eladása miatt: márciusban Alan Stubbs sérülése okozott gondot, és Leon Osmannak is több mérkőzést ki kellett hagynia.

A szakvezető szerencséjére ez azonban nem okozott olyan nagy problémát, bár akadt néhány olyan találkozó, ahol az alaphelyzetben hátvéd Joseph Yobo szerepelt a középpályán, és ez meg is látszott a teljesítményén, a hajrában pedig a csatár Marcus Bent is a középpályára szorult - így a támadó szerepkörében a veterán Duncan Ferguson kapott lehetőséget, és a hórihorgas futballista nagyon fontos gólokat szerzett. Ugyanakkor máris itt az utánpótlás, hiszen a Crystal Palace elleni bajnokin Moyes beküldte a mindössze 16 éves James Vaughant, aki rögtön be is talált, és ezzel a Premier League történetének legfiatalabb gólszerzője lett.

A Stolverkosoknak a szezon végén már csak azért kellett izgulniuk, nehogy a negyedik helyük "csak" UEFA-kupát érjen, hiszen a városi rivális BL-döntőbe kerülésével fennállt annak a lehetősége, hogy a 'Pool esetleges végső győzelmével indulhat majd a legrangosabb kupasorozatban - a Real Madrid a 2000-2001-es sorozatban hasonló módon lett résztvevője a BL-nek a Primera Divisiónban negyedik helyet megszerzett Real Zaragoza kárára.

Az FA szóvivője azonban kijelentette, hogy mindenképpen az első négy helyezettet nevezik a BL-re, így a Liverpool lecsúszhat a Bajnokok Ligájáról, még ha meg is nyeri a trófeát - azt persze nem lehet kizárni, hogy az UEFA valahogy mégiscsak kivételt tesz a klubbal. Mindez persze az Everton híveit a legkevésbé sem érdekli, ők annak örülnek, hogy csapatuk ilyen jól szerepelt, és hogy története során először elindulhat a Bajnokok Ligájában.