Negyedszer sem botlott a Lyon

A 2004-2005-ös szezon kezdete előtt a szakértők többsége azt várta, hogy véget ér az Olympique Lyon egyeduralma a Ligue 1-ben, azonban ennek éppen ellenkezője történt: az OL nemhogy megszerezte sorozatban negyedik aranyérmét, hanem hatalmas fölénnyel tette mindezt. A lyoniak magabiztos győzelméhez persze az is kellett, hogy a riválisnak tartott csapatok gyengélkedjenek; a Paris-SG és az Olympique Marseille is elmaradt a várakozásoktól, míg a Lille OSC és a Stade Rennes éppen ellenkező utat járt be, és alaposan felülmúlta célkitűzéseit.

A Zöldek mögött következik a rendkívül tömör középmezőny, amelyből az RC Lens és az RC Strasbourg alapjában véve elégedett lehet az eredményével. A Sang et Or a két nyolcadik pozíció után kis híján megint ezt a helyet szerezte meg, de jobb gólkülönbségének köszönhetően végül hetedik lett, a strasbourgiak pedig két 13. helyezés után két pozíciót léptek előre, ráadásul megnyerték a ligakupát, aminek köszönhetően kvalifikálták magukat az UEFA-kupába.

Az AJ Auxerre idényének megítélése is egy kupadöntőtől függött: ha Guy Roux együttese nem nyerte volna meg a francia kupa döntőjét, akkor a szezont biztosan sikertelenként könyvelték volna el a kék-fehérek. Egyértelmű csalódást okozott a Paris Saint-Germain, amely egy évvel korábban ezüstérmes lett, és mindenki biztosra vette, hogy a fővárosiak komoly vetélytársai lesznek a Lyonnak. Ehelyett a gárda sokáig a kiesőjelöltek között szerepelt, és később sem tudott sokkal feljebb nyomulni a tabellán.

A gyenge eredmények természetesen edzőcserét hoztak magukkal, Vahid Halilhodzsicsnak gyorsan elfelejtették, hogy egy 11. helyezett gárdából faragott ezüstérmest tavaly, a mostani kilencedik pozíció némileg arra utal, hogy inkább az az eredmény volt kivétel, nem a mostani. A PSG helyezési számait végignézve egyébként egy érdekes tendenciát lehet észrevenni: a párizsiak kétévente a páratlan években rendre a középmezőnyben végeznek, a páratlanokban viszont ott vannak az élmezőnyben, ez alapján a csapat hívei bizakodhatnak.

A Toulouse FC, az FC Sochaux és a Girondins Bordeaux is elmaradt a várakozásoktól: a TFC az előző idényben újoncként 16. lett, és most szeretett volna a középmezőny első felében végezni, ami nem is tűnt lehetetlennek, ám a hajrára összeomlott a gárda, és az utolsó nyolc mérkőzésén egyetlen pontot sem szerzett, nem csoda, hogy csak 13. lett. A Bordeaux-nál is a bajnokság vége sikeredett pocsékra, a Girondins egy kilenc mérkőzésből álló nyeretlenségi sorozatot produkált, és még a kiesés is fenyegette.

Sochaux-ban ez azért nem volt így, de a Peugeot-gyár együttese nem tudta elviselni sztárjainak eladását, és így az elmúlt évek remeklése után meg kellett elégednie a tizedik pozícióval. A hátsó régióban az AC Ajaccio, az FC Metz és az OGC Nice a bennmaradással maximálisan elégedett volt (bár a nizzaiaknál azért egy edzőcsere is kellett ehhez), és végül az FC Nantes drukkerei is megmenekültek attól a szégyentől, hogy több mint negyven év után ismét másodosztályú bajnokikra kelljen járniuk.

A búcsú végül az SC Bastiát, valamint két újoncot, az SM Caent és az Istres-t érte utol, amelyek közül talán csak a korzikaiak kiesése jelentett némi meglepetést, de a leggyengébb idegenbeli mérleget felmutató együttes (a bastiaiak vendégként csupán hét pontot gyűjtöttek) nem is maradhatott benn az elitben.

http://www.origo.hu/sport/focivilag/20050530futballkupadontok.html?pIdx=1