Visszatérhet a Metz egykori sikeredzője

Az FC Metz hívei meglehetősen felemásra sikeredett szezont éltek meg: kedvenceik pazarul kezdték a pontvadászatot, azonban fokozatosan egyre hátrébb kerültek a tabellán, ráadásul a vezetőség a téli szünetben eladta az együttes legjobbját, az idény felfedezettjének tartott Franck Ribéryt, így a végén még a kiesés veszélye is fenyegette a gárdát. Ennek ellenére az edzőt, Jean Fernandezt az Olympique Marseille csábítja, és utódja a klub egykori legendás mestere, Joel Muller lehet.

A metzi hívek a 2003-2004-es szezonban elért 14. pozícióval maximálisan elégedettek voltak, hiszen ezt a gárda újoncként érte el, és előzetesen valószínűleg a következő idényre sem vártak többet kedvenceiktől. Elvégre több kulcsember is távozott, az érkezők pedig szinte egytől egyig az alacsonyabb osztályokban futballoztak korábban. Így aztán nem kis meglepetést okozott, hogy a Metz pazarul kezdte a bajnokságot, öt forduló után veretlen volt, ráadásul az új szerzemények remekeltek.

Kiváltképp a harmadosztályból igazolt Franck Ribéry villogott, szeptemberben őt választották a hónap legjobbjának a Ligue 1-ben. Később azért visszaesett a gárda teljesítménye, köszönhetően elsősorban a csapatot sújtó sérüléshullámnak, de azért tartotta magát a középmezőnyben, 13 fordulót követően például a hetedik pozíciót foglalta el.

A klub vezetősége azonban az egyesület biztos anyagi helyzetét a jelek szerint többre becsülte, mint a gárda jó szereplését, hiszen a télen megvált a csapat legjobbjától, Ribérytől, aki nagy meglepetésre a török Galatasaray SK-ba szerződött. Az utánpótlás-válogatott középpályásért a metziek ötmillió eurót kaptak, amelyből azonban egyetlen centet sem költöttek új igazolásra, bár januárban három focista is érkezett az egyesülethez. Ámde mind a hárman kölcsönbe jöttek: a Paris Saint-Germaintől a nigériai csatárt, Bartholomew Ogbechét kapták meg, a belga FC Bruges-től a szerb Ivan Gvozdenovic érkezett, míg az orosz Lokomotiv Moszkva a csatár Ruszlan Pimenovot engedte át.

Az új szerzeményekkel azonban nem sokat javult a csapat játéka, igaz, közülük csak Ogbeche tudta tartósan bejátszani magát a kezdő tizenegybe. Gvozdenovic mindössze hat találkozón lépett pályára, hol balhátvédként, hol pedig bal oldali középpályáként, míg Pimenov rögtön az első edzések egyikén megsérült, és csak a bajnokság hajrájában szerepelt pár mérkőzésen.

Az utolsó fordulókban még a kiesés veszélye is fenyegette az együttest, a 31. játéknapot követően például a 16. helyen állt a gárda, és csak három pont választotta el az osztályváltást érő pozícióktól, ám akkor (vagyis a lehető legjobbkor) egymás után két meccset is nyert a csapat, így aztán viszonylagos biztonságba került. Ez a két győzelem éppen egybeesett a saját nevelésű jobbhátvéd, Franck Béria visszatérésével: a védő több mint egy évet hagyott ki súlyos sérülése miatt.

Az utolsó fordulókban az együttes jobbára már csak arra figyelt, hogy elkerülje a kiesést, és ez sikerült is, ezzel együtt a metziek nem lehettek elégedettek a helyezésükkel, hiszen a 16. pozícióban végeztek, márpedig a bajnokság során ennél csak jobb helyen álltak. A jelek szerint azonban ebben az időszakban a klubnál már inkább a jövővel foglalkoztak, kiderült ugyanis, hogy a csapat mesterét, Jean Fernandezt az Olympique Marseille csábítja.

Fernandez, aki egykoron öt éven keresztül volt az OM futballistája, 1992-ben rövid ideig már ült a marseille-iek kispadján, és a kikötőváros csapatának vezetősége benne látja azt a személyt, aki visszavezetheti az egyesületet az európai élcsapatok közé. Az FC Metz elnöke, Carlo Molinari azonban kijelentette, hogy nem fogja ingyen elengedni az edzőt, így Fernandez egyelőre hivatalosan még nem írhatott alá az OM-hez, de a jelek szerint ez már csak idő, na meg pénz kérdése.

A metzi elnök tehát megkezdhette az új edző keresését, és sokáig nem gondolkozott a dolgon, hiszen első számú kiszemeltje az a Joel Muller, aki korábban 11 esztendőn keresztül, 1989 és 2000 között vezette a csapatot. Vezérletével a metziek kiesőjelöltből erős középcsapattá léptek elő, sőt egy alkalommal a bajnoki címhez is közel jutottak, 1998-ban ezüstérmesek lettek, éppen a mögött az RC Lens mögött, amelyhez később Muller elkötelezte magát, és ahonnan a mostani szezon közben menesztették.

Az edzőkérdés mindenesetre még nem dőlt el, a játékoskeretben azonban máris megtörténtek az első változások. Négy futballista távozott, akik közül a balhátvéd Franck Signorino lehet a legnagyobb veszteség: ő egykori nevelőegyesületéhez, az FC Nantes-hoz igazolt, de rajta kívül elment még Christophe Avezac, Benjamin Nicaise és Richard Socrier is.

Ami az érkezőket illeti, egyelőre két új igazolásról lehet beszámolni, akik közül az FC Sochaux védője, Grégory Paisley szinte a "fű alatt" írt alá a klubhoz, az AC Ajaccio jobbszélsőjéért, Abdernaszer Uadahért viszont több egyesülettel is meg kellett küzdeni.