Az AS Nancy legutóbb az 1999-2000-es pontvadászatban szerepelt a legjobbak között, és akkor még Bölöni László ült a csapat kispadján, de a romániai szakember a kiesést követően távozott az egyesülettől, és ezt követően a gárda további mélyrepülésbe kezdett. Nemhogy az azonnali visszakerülés maradt el, de volt olyan idény is, amikor majdnem a másodosztályból is kiesett az egyesület. 2003 nyarán aztán az uruguayi Pablo Correa került a kispadra - ő az utolsó élvonalban eltöltött idényben még játékosként szolgálta az egyesületet.
Vezérletével a 2003-2004-es pontvadászatban már a hatodik helyre futott be az együttes, és ezek után a tavaly nyáron rajtolt bajnokságban csak a feljutás lehetett a cél - ennek megfelelően az egyesület előirányzott költségvetése a másodosztályhoz képest viszonylag magas is, 9,2 millió euró volt.
Az egykoron a Ligue 1-ben szerepelt csapatból mindössze négyen maradtak meg hírmondónak: a két kapus, Gennaro Bracigliano és Olivier Sorin, a középhátvéd Cédric Lecluse és a csatár Gaston Curbelo. Az előző szezonhoz képest azonban túlságosan nem változott a keret, és az új szerzemények közül csak a két csatár, Bertrand Fayolle és Elie Kroupi szerepelt tartósan a kezdő tizenegyben.
A klub ezzel együtt alapjában véve a bajnokság kezdetétől fogva ott volt az élmezőnyben (ami a másik három feljutóról nem mondható el): bár az első három mérkőzésen mindössze egy pontot szerzett a csapat, ezt követően gyorsan az élre állt, és a 11. fordulótól kezdve nem is adta át az elsőséget más együttesnek. A Nancynak elsősorban a védelme emelkedett ki a mezőnyből, csak a Le Mans UC kapott kevesebb gólt, így nem meglepő, hogy extra elismerésként bekerült a France Football álomcsapatába a szenegáli középhátvéd, Pape Diakhaté.
A második helyre befutott Le Mans UC a 2003-2004-es pontvadászatban még a Ligue 1-ben szerepelt, így aztán a cél nem is lehetett más, mint mielőbb visszakerülni oda. Ehhez nagy segítség volt, hogy a legjobbak között vitézkedő együttest többé-kevésbé sikerült együtt tartani, a meghatározó játékosok közül csupán a csatár Daniel Cousin (őt az RC Lensnak adták el) és az éppen a Nancyba szerződött Philippe Celdran ment el. Ennek megfelelően viszont az erősítés sem volt valami komoly, elsősorban a korábban kölcsönadott focisták érkeztek vissza, valamint a klub kölcsönvette a Paris Saint-Germain fiatal csatárát, Chiguy Lucaut, és az átigazolási időszak utolsó pillanataiban még a svájci középpályás, Alexander Comisettit is leigazolta.
A bajnoki rajt ezek után katasztrofálisra sikeredett: 17 forduló után mindössze a 14. helyen állt a gárda, és nem sok jel mutatott arra, hogy a feljutás komolyan szóba kerülhet. A csapatnak azonban öt forduló alatt sikerült felverekednie magát a dobogóra (ez is mutatja, hogy milyen nagy volt a küzdelem a Ligue 2-ben), és ezt a pozícióját már tartani is tudta. A hajrá különösen jól sikerült a gárdának, a Le Mans utolsó 12 mérkőzéséből mindössze egyet veszített el, és így hetekkel a zárás előtt biztosította feljutását. Az együttes legjobbja a France Football osztályzatai alapján a középpályás Yohann Hautcoeur volt, de a védelemre sem lehetett panasz, elvégre a gárda mindössze harminc gólt kapott a 38 mérkőzésen.
A bronzérmes ES Troyes-nak sem kellett sok időt eltöltenie a másodosztályban, hiszen a klub 2003-ban esett ki a Ligue 1-ből, de első nekifutásra nem sikerült visszakerülnie, sőt meglehetősen távol végzett a dobogótól, hiszen a 2003-2004-es pontvadászatban csak tizedik lett. Tavaly nyáron így aztán alaposan átalakult a keret: távozott a tréner, Faruk Hadzsibegics, akinek a helyét Jean-Marc Furlán foglalta el, a játékosok közül pedig olyan alapemberek köszöntek el, mint a kapus Stéphane Cassard, a védő Mehdi Meniri (ők mindannyian az élvonalba szerződtek), a csatár Naszim Akrur és Helder Esteves. Persze érkezőkben sem volt hiány, de idő kellett, amíg a csapat összeért.
Októberig megint csak a középmezőnyben vitézkedett az együttes, de akkor egy öt mérkőzésből álló győzelmi sorozatnak köszönhetően a Troyes a második helyen találta magát, és onnantól kezdve már egyszer sem hagyta el a feljutást érő pozíciókat. A csapat elsősorban látványos támadójátékával hívta fel magára a figyelmet: a klub szerezte a legtöbb gólt a Ligue 2-ben, és főleg a francia utánpótlás-válogatott Sébastien Grax tett ki magáért, aki egymaga 16-szor volt eredményes, de a támadó középpályás és egyben csapatkapitány Benjamin Nivet is 12 alkalommal talált be.
A másodosztály bajnokság végeredménye
1. | AS Nancy | 38 | 21 | 8 | 9 | 54-33 | 71 |
2. | Le Mans UC | 38 | 20 | 8 | 10 | 51-30 | 68 |
3. | ES Troyes | 38 | 20 | 8 | 10 | 61-48 | 68 |
4. | Dijon | 38 | 14 | 15 | 9 | 44-34 | 57 |
5. | Chateauroux | 38 | 14 | 15 | 9 | 51-43 | 57 |
6. | CS Sedan | 38 | 16 | 9 | 13 | 38-38 | 57 |
7. | EA Guingamp | 38 | 15 | 11 | 12 | 53-43 | 56 |
8. | Montpellier | 38 | 15 | 10 | 13 | 44-39 | 55 |
9. | Stade Brest | 38 | 13 | 16 | 9 | 38-34 | 55 |
10. | FC Lorient | 38 | 14 | 8 | 16 | 47-51 | 50 |
11. | Grenoble | 38 | 12 | 12 | 14 | 45-50 | 48 |
12. | FC Gueugnon | 38 | 12 | 12 | 14 | 30-40 | 48 |
13. | Amiens | 38 | 11 | 14 | 13 | 41-41 | 47 |
14. | Stade Laval | 38 | 13 | 8 | 17 | 43-51 | 47 |
15. | Créteil | 38 | 11 | 13 | 14 | 42-38 | 46 |
16. | Stade Reims | 38 | 10 | 13 | 15 | 34-55 | 43 |
17. | Le Havre AC | 38 | 11 | 9 | 18 | 28-42 | 42 |
18. | Clermont Foot | 38 | 8 | 15 | 15 | 34-39 | 39 |
19. | Angers | 38 | 8 | 14 | 16 | 32-44 | 38 |
20. | Niort | 38 | 9 | 8 | 21 | 38-55 | 35 |
a góllövőlista élmezőnye
24 gólos: Koné (FC Lorient)
21 gólos: Malm (Grenoble, Stade Brest)
16 gólos: Grax (ES Troyes)
14 gólos: Kroupi (AS Nancy)
13 gólos: Fauré (EA Guingamp), Dagano (EA Guingamp), Fanchone (Le Mans UC).