Hit

 "Ha nem fordulok Istenhez, lehet, hogy már nem is élek, de valószínűleg egy kábítószeres, semmittevő ember lennék" - állítja Gera Zoltán. A magyar válogatott csapatkapitánya évekig nem tudott normális életet élni. Mélyrepülése akkor ért véget, amikor ellátogatott a Hit Gyülekezete istentiszteletére, és Jézus Krisztusról hallott. Saját bevallása szerint szövetséget kötött Istennel, majd kilábalt a nyomorból.

A mélypontot az jelentette, amikor mindennap ittak, szipúztak. "Ekkor gondolkodtam el azon, mi az élet célja, mi akarok lenni. Az volt bennem, hogy én bűnöző leszek, egy igazi maffiózó, akitől mindenki retteg, aki betörésből és verekedésből él meg" - emlékezett vissza tinédzser korszakára Zoli. Ekkor fordult elő, hogy Zoli egyáltalán nem is ment haza. Igaz, nem csináltak semmi különöset, "csak" ittak, és a szabad ég alatt a csillagokat bámulták. Közben arról beszélgettek, milyen jó, hogy Isten szereti őket, és a mennybe kerülnek.

"Azt hittem, hogy attól még, hogy ilyenekről beszélek, hogy van Isten, automatikusan a mennybe kerülök. Mint sokan mások manapság, én sem tudtam még, mit is jelent igazából Istenben hinni. Be kell tölteni azokat az igazságokat, amiket Isten mond."

Tizenhat éves korára Zoli már rég abbahagyta a focit és az iskolát. Ennek ellenére megfogalmazódott Zoliban a vágy, hogy szeretne másképp élni. "Kimentem a Pécs egyik NB1-es mérkőzésére, nézelődtem a meccsen, és úgy voltam vele, hogy 'Húú, nekem itt lett volna a helyem, meg lett volna hozzá a tehetségem!'. Csak hát elszúrtam, már késő..." Zoli elmondása szerint ekkor semmi esélyt nem látott arra, hogy valaha ismert játékos válik belőle.

Apja élete sem volt visszatartó erő számára. Állandóan csak a barátnőit cserélgette, és Zoli nevelését is lazára vette. Ám egyik napról a másikra hirtelen megváltozott, megnyugodott az élete. Zoli éppen egy kaszinóban volt, amikor megjelent apja, és szólt neki, hogy "elég ebből, gyere végre haza". Hazafelé menet Zoli apja elmesélte, hogy a Hit Gyülekezetében járt, és szeretné, ha legközelebb együtt mennének el. Zolit meglepte, hogy apja a Biblia iránt érdeklődik, és semmi kedve nem volt eleget tenni a kérésnek.

"Úgy voltam vele, a gyülekezet is biztos egy olyan hely, ahol csönd van, bemegy az ember, keresztet vet, aztán hazamegy" - vélte Zoli. Aztán végül engedett apjának, és elment a következő istentiszteletre.