A tanácskozáson részt vett Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) elnöke is, akit felkértek arra, hogy kezdjen el egyeztetni Csányival.
"Néhány régi barátom és ismerősöm valóban megkeresett azzal, hogy betölthetném a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki pozicióját" - mondta Csányi a Magyar Rádiónak, de kifejtette: "Abszolút nem vagyok tisztában az MLSZ jelenlegi helyzetével, azt sem tudom, hogy kik a lehetséges elnökjelöltek, de egy biztos, hogy én nem szerepelek a pályázók között. Azt azért nem zárom ki, hogy egyszer befektessek egy klubba, de csak akkor, ha majd biztonsággal lehet gyerekeket kivinni a magyar bajnoki találkozókra. Ha majd olyan lesz a sportág közönsége, mint Európa nagy részén, ha majd a randalírozók gyorsított eljárás után kapják meg büntetésüket, akkor talán én is szerepet vállalok a sportágban, hiszen szeretem a futballt. Jelen pillanatban semmiféle pozíciót nem szeretnék betölteni az MLSZ-ben, hiszen az én időm is véges és egyre kevesebb dologra nyílik lehetőségem."
Orell elmondta még, hogy létrehoztak egy háromtagú, úgynevezett tárgyaló bizottságot, amelynek feladata: elkezdeni az egyeztetést a profik képviselőivel annak érdekében, hogy nagyobb fennakadás nélkül meg lehessen rendezni a pénteki és a február végi közgyűlést. Az új testület elnöke Nemes Ferenc, a Fejér megyei szövetség első embere lett, tagjai pedig Horváth Cs. Attila, Győr-Moson-Sopron megyei vezető és Rákóczi István, a Baranya megyei szervezet elnöke.
Az MLSZ elnöksége azt követően vált működésképtelenné, hogy január 4-én Horváth Cs. Attila és Nemes Ferenc lemondott tagságáról, és mivel ezt a december 21-ei közgyűlésen öten (Fülöp Ferenc, Klement Tibor, Offella Zoltán, Illés János és Makray Balázs) már megtették, határozatképtelen maradt a magyar futball vezető testülete. Az elnökség megszűnésével egy időben az elnök, Bozóky Imre mandátuma is érvényét veszítette.
A pénteki rendkívüli közgyűlésen háromtagú ad hoc bizottságot kell kijelölni, amely átmenetileg irányítja majd a szövetséget és előkészíti a várhatóan február végén sorra kerülő tisztújító közgyűlést, melyen új elnököt és elnökséget választanak.