A címvédő és a vb-bronzérmes lesz az Eb-ellenfelünk

A svájci Montreux-ben elkészítették a 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság sorsolását. A magyar válogatott a címvédő Görögországgal, a vb-bronzérmes Törökországgal, valamint Norvégiával, Bosznia-Hercegovinával, Moldovával és Máltával került egy csoportba.

A 2008-as viadalon már új kupáért zajlik a küzdelem, ami 18 centivel magasabb és két kilóval nehezebb, mint az eredeti, amelyet Arthus Bertrand tervezett 1960-ban. Az újat Asprey London készítette, és ugyanúgy az Henri Delaunay-kupa nevet kapta, mint az eredeti, a Francia Labdarúgó Szövetség egykori elnökének tiszteletére. Az új trófeát csütörtökön mutatták be Montreux-ben.

1956-ban vetődött fel az Európa-bajnokság ötlete, két évvel később pedig elindult a Nemzetek Európa Kupája, amelyben az elődöntőig oda-visszavágós alapon mérkőztek a csapatok. A magyar válogatott a nyolcaddöntőben kettős vereséggel búcsúzott a Szovjetunió ellen. A négyes döntőt Franciaország rendezte, de a trófeát a szovjetek emelhették magasba, miután a fináléban hosszabbítás után verték 2-1-re a jugoszlávokat.

Négy évvel később egészen az elődöntőig menetelt a magyar gárda, amely a döntőbe jutásért elvérzett a spanyolok ellen, akik később meg sem álltak az Eb-győzelemig. A mieink a bronzzal vigasztalódtak, hosszabbítás után húzták be a dánok elleni találkozót Novák Dezső duplájával.

1968-tól már hivatalosan is Európa-bajnokságnak hívtak a sorozatot, és megváltozott a lebonyolítás is, nyolc csoportban viaskodtak a csapatok, és az első két helyezett jutott az egyenes kieséses szakaszba. A 8 között a magyarok ismét belefutottak a szovjetekbe, és megint mi húztuk a rövidebbet, aztán a szbornaja a négy között már nem volt szerencsés, 0-0 után sorsolással "kapott ki" az olaszoktól.

A taljánok előbb megköszönték Fortunának a továbbjutást, aztán hazai pályán begyűjtötték az Eb-aranyat, igaz, ez sem ment könnyen, mert a jugók csak a megismételt meccsen hódoltak be Riváéknak. 1972-ben a belgák rendezték a négyes döntőt, ekkor játszott utoljára szerepet a magyar válogatott a kontinensviadalon, az Illovszky-csapat a negyedik helyre futott be. Az arany a Gerd Müller vezérelte németeké lett.

Az NSZK négy évvel később is eljutott a fináléba, de Anton Panenka legendás tizenegyese a trónfosztást jelentette, a csehek kaparintották meg az első helyet. 1980-ban új rendszer került bevezetésre, Olaszországban nyolc csapat két csoportban gyűrte egymást, a két csoportelső játszotta a döntőt, és a germánok megint ott voltak a végelszámolásnál. Ha már ott voltak, Hrubesch két góljával legyőzték Belgiumot, és visszaültek a kontinens trónjára.

1984-ben Franciaország volt a házigazda, annyiban új volt a rendszer, hogy a két csoportból az első két helyezett jutott a négy közé, a csoportelsők a másik kvartett második helyezettjeivel találkoztak az elődöntőben. Platiniék a hazai közönség nagy örömére egészen az aranyig meneteltek, az utolsó akadályt a spanyolok képezték, de Arconada kapus bakija eldöntötte a meccset.

1988-ban Németország volt a helyszín, és ez az Eb Marco Van Basten diadalmenetét hozta, a holland csatár a hátán vitte az Oranjét, és a döntőben minden idők egyik legcsodálatosabb gólját lőtte Daszajev kapusnak, amikor Mühren labdáját éles szögből bombázta a jobb felsőbe. 1992-ben a politika is beleszólt az Eb mezőnyébe, a délszláv háború miatt Jugoszláviát kizárták, a beugró Dánia azonban megfelelő módon helyettesítette a plávikat, és Schmeichelék óriási meglepetésre élen végeztek.

96-ban a futball hazatért, hiszen a játék őshazája, Anglia adott otthont a viadalnak, de a házigazdák lendülete csak az elődöntőig tartott, tizenegyesekkel elbuktak Shearerék a németek ellen. Először vett részt 16 csapat a tornán, amelyet persze a németek nyertek, hiszen Gary Lineker is megmondta...A döntőben Bierhoff aranygólja döntött a csehek kárára.

2000-ben először rendezte két ország a kontinensviadalt, Belgium és Hollandia látta vendégül a legjobb 16 gárdát, és ismét egy aranygól okozott eufóriát, illetve letargiát a finálé résztvevőinek. A franciák voltak a boldogabbak, a gallok a 94. percben mentették hosszabbításra az olaszok elleni csatát, aztán Trezeguet ballábas bombája után kezdődhetett a 98-ban már látott fieszta a Champs-Élysées-n.

A legutóbbi Eb a 92-es hasonló meglepetést okozott, a görögöket sokáig senki nem vette komolyan, pedig Otto király fiai eltüntették a mezőnyből a címvédőt, majd a cseheket is, de a házigazda portugálok úgy voltak vele, hogy kétszer nem kaphatnak ki tőlük. Kikaptak.

[origo]