"Biztató volt a meccs, mindenképpen biztató. Az első félidőben úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, és látható volt, hogy az osztrákok nem nagyon tudtak mit kezdeni velünk. A középpályáról jól passzoltuk fel a labdákat, és mindig volt megjátszható, üresbe futó ember, így könnyen zavarba lehetett hozni őket"- nyilatkozta a magyar csapat tizese.
- A gólod szép teljesítmény volt, a védő nem nagyon hitte, hogy ott még hozzáérhetsz a labdához.
- Szerintem sem számított arra, hogy meg tudom előzni. Láttam, hogy másképp nem érhetem el a labdát, csak ha bevetődök. Végülis ezt a fajta mozdulatot elég gyakran szoktam csinálni meccseken is mezőnyben, ha mondjuk szerelni akarok, vagy egy labdát benntartani, és edzéseken is sokszor próbálom így eltalálni a labdát, úgyhogy ezért sikerült most is. Talán a kapust is megleptem, mert ő sem számított erre. Örültem, hogy a meccs elején sikerült gólt rúgni, mert engem is megnyugtatott, meg talán a többieket is a gól.
- Elmaradt viszont a szaltó.
- El, mert nem éreztem teljesen jól magam. Nem voltam elég friss, kapkodtam a levegő után, és ilyenkor ezt inkább nem erőltetem.
- Hogy értékeled a játékodat?
- Volt már jobb is, rosszabb is. Kicsit fáradt voltam. Túl sok meccset játszottam az elmúlt napokban, és még többet utaztam. Ettől függetlenül sikerültek a megoldásaim, de nem vagyok elégedett. Kellett volna még egy gólt rúgnom. A második félidőben ha hamarabb döntök az egyik beadásnál, hamarabb indulok el, és úgy vetődök be, akkor be tudtam volna piszkálni még egyet.
- A 11-es előtt tőled szokatlanul erélyesen reklamáltál a játékvezetőnél.
- Igen ez így volt, aztán egész meccsen békültem vele. Láttam, hogy hol állt az esetnél, és tudtam, hogy ő is látta, hogy nem volt büntető. Aztán amikor a partjelző integetni kezdett neki éreztem, hogy baj lesz, és igyekeztem még előtte meggyőzni. Angliában azt tapasztaltam, hogy ilyenkor gyakran segít egy kis nyomásgyakorlás, ezért próbáltam minden eszközt bevetve meggyőzni, de sajnos nem sikerült. Király Gabi aztán a legjobb módszerhez folyamodott, hogy helyrehozza a partjelző tévedését.
- Mit szólsz a csapathoz?
- Az első félidő teljesen rendben volt, a másodikon még akad javítanivaló, de egységesek és fegyelmezettek voltunk, ami nagyon biztató. Sok a csapatban a harcos játékos, aki felvállalja a párharcokat, ütközéseket és ez nagyon fontos. Hátul is magabiztosak voltunk, Juhász Roland láthatóan nagyon megerősödött, nagyon magabiztos volt, sőt a csatár is kibújt belőle, mert védőként az egyik legveszélyesebb emberünk volt. Szerintem jó úton járunk, és mivel a csapategység, a hangulat remek, így bízom benne, hogy a selejtezőkön is elérünk néhány szép eredményt. A hazai meccsünkön biztosan velünk lesz a közönség is, ami nagyon sokat számít majd, hiszen itt Grazban is fontos volt, hogy szinte itthon érezhettük magunkat. Nem tudtam olyan részére menni a pályának, ahol az oldalvonal mellett ne lett volna magyar zászló, és jó volt hallani, hogy mindenhonnan biztattak minket. Nagyon sok volt a jóindulatú bekiabálás, biztatás, és ilyen hangulatban nagyon jó futballozni. Köszönöm mindenkinek, aki buzdított minket, és köszönöm mindazoknak a bizalmát, akik a válogatott és a magyar foci mellé állnak. Remélem a jövőben is rászolgálunk.
- Az U21-es válogatott sikerét is beleszámítva nem volt rossz ez a szerda.
- Nem bizony. Csak a meccs után tudtam meg, hogy az U21-esek 5-0-ra nyertek, és nem is akartam elhinni. Manapság bárkit megverni ilyen arányban nagyon nagy dolog, és a finn foci egyáltalán nem gyenge. Nagyon örültem a sikernek, és ezúton is szeretnék gratulálni minden játékosnak és külön elismerésem a Róth Antal, Pölöskei Gábor kettősnek, akik évek óta nagyon szerényen, de tudatosan dolgoznak. Megérdemelték ezt a sikert is. Remélem, hogy Oroszországban is képesek lesznek legalább egy döntetlenre, ami talán már a továbbjutást is jelentheti majd.