A fenti triumvirátus mögött számos ambiciózus klub igyekszik majd odaférni a nemzetközi szereplést jelentő pozíciókba, ebbe a kategóriába tartozik véleményünk szerint a Sevilla FC, a Celta Vigo, az RC Deportivo és az Atlético Madrid. Az előző idény végén UEFA-kupát nyert sevillaiak a nyáron megfelelően pótolták távozóikat, sőt még kicsit erősödött is a keret, a legutóbb elért negyedik helyezés tehát megismételhető, de az első hatba kerülés mindenképpen kötelező a piros-fehéreknek.
A 2005-2006-os szezonban újoncként a hatodik pozícióban végzett Celta Vigónál sem kell visszaesésre számítani, az égszínkék-fehérek egységes, remek csapatát Fernando Vázquez személyében egy jól felkészült tréner vezényli - a nyár folyamán a gárda nagy része együtt maradt, a néhány távozó pótlását pedig megoldotta a klubvezetés.
Más a helyzet az RC Deportivo és az Atlético Madrid esetében, hiszen a két klub tavaly (sem) hagyományainak megfelelően teljesített. A galíciaiak azonban várhatóan végleg kiheverik Javier Irureta távozását, és áthidalják majd az elszerződése óta tátongó űrt, a sok fiatal, sikeréhes labdarúgó számára nem a biztos középmezőnybeli szereplés lesz a cél.
Az Atléticónál már hosszú évek óta tervezik az élmezőnyhöz való csatlakozást, ez azonban mind ez idáig váratott magára. Úgy gondoljuk, az idén a Matracosok végre képesek lesznek felvenni a sztárcsapatok tempóját, erre a kispadra érkezett mexikói tréner, Javier Aguirre, valamint a csatársorba csillagászati összegért szerződtetett ifjú argentin támadó, Sergio Agüero személye a garancia.
A fiatal gólvágó mellett a védelem két szélén is komoly erősítéseket hajtott végre a vezetés, a bal oldalra az immár spanyol válogatott Mariano Pernía, a jobb szélre pedig a görög Európa-bajnok Jurkasz Szeitaridisz került (kérdés, hol lesz hely Perníának, amikor a gárda egyik üdvöskéje éppen a szintén válogatott balbekk, Antonio López - elképzelhető, hogy valamelyikül egy sorral feljebb, esetleg kissé beljebb lép). A neves érkezők sorát lapzártánkig az Eb-ezüstérmes portugál Costinha zárja, de mindenképpen érdemes megemlíteni még azt a tényt, hogy a klub ikonjává előlépett Fernando Torres is Atlético-mezben kezdi meg az új pontvadászatot.
Nagy kérdés, mi lesz a Villarreal CF és a Real Zaragoza sorsa az új szezonban. Robert Pires és Nihat Kahveci leigazolásával újabb két klasszis érkezett a már meglévők mellé a Sárga Tengeralattjáró fedélzetére, de a 2005-ös bravúros harmadik helyezés megismétlésére így is nagyon kicsi az esély - főleg, hogy Pires rögtön kidőlt a sorból, akárcsak az argentin középhátvéd, Gonzalo Rodríguez.
A csapat játéka ráadásul továbbra is attól függ, hogy egyetlen játékos, jelesül Juan Román Riquelme milyen formában futballozik, illetve pályán van-e egyáltalán. Az NK Maribor elleni csúfos Intertotó-kupa-kudarc is ezt bizonyította, arra pedig vajmi kevés az esély, hogy lesz még egy olyan idény, mint a 2004-2005-ös, amikor az argentin világklasszisnak minden összejön, és tíz hónapon át folyamatosan egészséges is marad.
Zaragozában sokat várnak a két argentin, Pablo Aimar és Andrés D'Alessandro szerződtetésétől, a klubvezetés ezzel a manőverrel igyekszik kirángatni a klubot a rá jellemző szürke bajnoki szereplésből. Közben azonban alapemberek sorát engedték el más egyesületekhez, a friss szerzemények beépítéséhez pedig az új szakvezetőnek, Víctor Fernándeznek valószínűleg szüksége lesz némi időre - ez az akár hónapokig is elhúzódó átmeneti időszak pedig éppen azt gátolhatja meg, hogy a Zaragoza bekerüljön az első hat-nyolc egyesület közé a tabellán.