A Gödöllő nem változtatott bátor, ámde veszélyes taktikáján, de a hazaiak pontatlansága és balszerencse-sorozata egyaránt a vendégek esélyeit növelte. Baranyai hiába szúrta rá távolról kétszer is, nem tudott betalálni, nem így Junyakov, aki a hatos jobb oldaláról felavatta Komáromi kapust is (0-6). "Válaszként" Madarász hét méterről mellé csavart, az ukránok erre - a 28. percben - kigurigázták a magyar védelmet, Manszurovnak csak az üres kapuba kellett passzolnia. A bunkervédekezést a 0-7 ellenére sem vállalták be Tóth Szabolcsék, bármi áron, de gólt akartak szerezni. Szutyinnak persze messziről is sikerült belőnie a nyolcadikat a léc alá, Lódinak pedig - a 33. minutumban - az üres kapuba sem sikerült bejuttatnia a labdát.
Jellemző kép volt, hogy Oleg Szolodovnyik, a Sahtar szakvezetője még ekkor is torkaszakadtából kiabált játékosaival, egy szurkoló meg is jegyezte: "Hé, valaki szóljon már neki, hogy 8-0-ra vezetnek!" Ki tudja, talán épp ez a hozzáállás a siker titka?
A Bikák az utolsó percekben már csak lihegtek, a rivális pedig úgy cikázott a pályán, mintha csak most kezdődött volna a meccs: négy perccel a vége előtt Zsadorozsnyij a gólvonalról pöccintett a kapuba, harminc másodperccel később Manszurov bevetődve talált be, s a kegyelemdöfést ugyanő adta meg, amikor a 38. percben hat méterről megszerezte a tizenegyedik donyecki gólt.
A magyar NB I-ben hétről hétre parádézó gödöllőiek - azzal a tudattal, hogy már továbbjutottak a selejtezőből - megmérettettek egy európai élcsapat ellen is, és elmondható: nem jött be a gárda kamikaze-taktikája. Az eredmény túlzó, hiszen rengeteg helyzetet elpuskáztak a hazaiak is, a nézők így tán a 0-11 ellenére sem lehajtott fejjel ballagtak ki a csarnokból.