Nem ismételné meg az előző szezont a Lens

A francia pontvadászatban az Olympique Lyonnak akár már most oda lehet adni az aranyérmet, a lyoniak mögött azonban nagy a küzdelem a dobogós helyezésekért. Féltávnál a második helyen az RC Lens áll, amelynél nagyon bíznak abban, hogy nem ismétlődik meg az előző szezon forgatókönyve - akkor ugyanis a csapat szintén második volt az év végén, de végül "csak" negyedik lett.

Sőt, a Lens menet közben még rosszabbul is állt, köszönhetően annak, hogy az esztendőt egy ötmeccses nyeretlenségi szériával kezdte - vissza is esett a kilencedik pozícióba. A klub szerencséjére azonban olyan szoros volt a mezőny a bajnokságban, hogy egy remek hajrával végül a negyedik pozícióba feljött az együttes, aminek azért volt jelentősége, mert ez egyet jelentett az UEFA-kupában való indulással, márpedig a nemzetközi porondra 2002 óta nem jutott ki a csapat a bajnoki helyezése alapján.

A nyáron szokás szerint az volt a kérdés, hogy a csapat legjobbjai közül kiket tudnak megtartani, és összességében véve a holtszezonból nem jött ki rosszul a gárda - sem anyagilag, sem pedig a keret erősségét illetően. A balhátvéd Benoit Assou-Ekotto és a védekező középpályás Alou Diarra eladásából több mint 11 millió euró folyt be a kasszába, amit maradéktalanul el is költöttek, de így mindenkit sikerült pótolni, sőt, még erősödött az együttes.

A védekező középpályás posztjára mindjárt ketten is jöttek: az RC Strasbourg focistája, Sidi Keita, illetve a szerb Crvena zvezdától megvett Nenad Kovacevic - utóbbi csak az átigazolási időszak utolsó napjaiban. A balhátvéd posztjára is kettő játékost szerződtettek: az Angliából hazatérő Grégory Vignalt és a másodosztályú Chateauroux focistáját, Marco Ramost. De ezen kívül jött még a támadó középpályás Razak Boukari is, szintén a Chateauroux-ból.

Az idény mindenesetre nem a legjobban kezdődött a gárda számára, mivel rögtön a második fordulóban a helyi rivális Lille OSC otthonában beleszaladt egy 4-0-s zakóba az együttes, majd a negyedik játéknapon is kikapott - és így négy meccs után csak a 14. helyen állt. Ezután viszont három győztes mérkőzés következett, majd a Nancy elleni vereség után a Sang et Or nyolc találkozón keresztül veretlen maradt, és ez a kiegyensúlyozott szereplés azt jelentette, hogy feljött a második helyre a csapat. A Lyon elleni vereség szinte előre prognosztizálható volt, de az évet a Nice elleni győzelemmel zárta a csapat.

Nem csoda, hogy a gárda az ötödik fordulótól kezdve indult meg felfelé a tabellán, hiszen az ideálisnak mondható kezdő tizenegy csak ekkor állt össze: a szerb Kovacevic csak ekkor mutatkozott be a csapatban. Francois Gillot mester a 4-4-2-es felállás azon variációjának híve, amelyben két villámgyors szélső és két védekező középpályás szerepel - utóbbi poszton Kovacsevics és a csapatkapitány Seydou Keita remekel, a France Football osztályzatai alapján az ősszel ők voltak a csapat legjobbjai.

A támadó részlegből elsősorban az elefántcsontparti csatárt, Aruna Dindane-t kell kiemelni, aki nyolc találattal holtversenyben vezeti a Ligue 1 góllövőlistáját - pedig sérülés pár meccset ki kellett hagynia. Dindane ráadásul az UEFA-kupában is betalált kétszer, a nemzetközi porondon a klub szintén sikeres volt, hiszen továbbjutott a csoportkörből.

A Lens helyzete egyelőre tehát bíztató, de az előző szezon intő példa lehet a klub vezetősége számára. Nem csoda, hogy az egyesület elnöke, Gervais Martel kijelentette: azzal is elégedett lenne, ha a csapat megismételné a legutóbbi pontvadászatban nyújtott teljesítményét, és megint negyedik lenne - de akkor örülne igazán, ha a gárda odaérne a dobogóra, hiszen akkor a BL selejtezőjében indulhatna a következő idényben.

A Bajnokok Ligája nem lenne ismeretlen Lens együttesének, hiszen a 2002-2003-as idényben már szerepelt a legrangosabb európai kupasorozatban, ráadásul a Lille OSC most is a lens-i Felix Bollaert-stadionban játssza a hazai BL-meccseit.