Sagnol megúszta a tehénfejést

A 2005 novemberében játszott francia-német válogatott összecsapás a két ország történelmi rivalizálása miatt különösen pikáns volt, és a Bayern München két játékosa, Bastian Schweinsteiger, illetve Willy Sagnol egy sajátos fogadással igyekezett tovább növelni a feszültséget a találkozó előtt.

A két klubtárs a nemzeti csapatban egymás ellen lépett pályára, és olyan biztosak voltak saját válogatottjuk győzelmében, hogy különös fogadalmat tettek. Schweinsteiger kijelentette, hogy ha a franciák nyerik meg az összecsapást, akkor hajlandó lesz szörfleckéket venni a Bayern másik francia labdarúgójától, Bixente Lizarazutől, aki előszeretettel hódol a hullámlovaglás szenvedélyének. Sagnol ezzel szemben megígérte, hogy amennyiben a Nationalelf vonul le győztesen a Stade de France gyepéről, akkor Schweinsteiger szülőfalujában, Kolbermoorban vállalkozik majd egy tehén megfejésére.

Nem csoda, hogy ilyen előzmények után különös figyelem kísérte a két labdarúgó teljesítményét, és a német középpályás közel állt ahhoz, hogy Sagnolt bevezethesse a rideg állattartás örömeibe, hiszen a második félidő elején helyzetbe került, azonban a gallok kapusa, Grégory Coupet hárította lövését. Gól így nem született a találkozón, és a döntetlennek köszönhetően egyik labdarúgónak sem kellett teljesítenie furcsa fogadalmát.

Az ausztrál középpályás, Jason Culina a német-francia találkozó idején már javában ünnepelhette az auszik világbajnoki kvalifikációját, és sokak szerint válogatottbéli szereplése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az FC Twentéből a PSV Eindhovenbe szerződhetett - elvégre utóbbi klub edzője nem volt más, mint az ausztrálok szövetségi kapitánya, Guus Hiddink. A transzfert persze az enschedei fanatikusok nem nézték jó szemmel, különösen, hogy egyes újságok szerint Culina korábbi mezét egyenesen a kukába hajította ki.

"Ez így ebben a formában nem igaz, nem a meccsszerelésemet dobtam ki, azt nem is otthon tartom. Amikor a válogatottal voltam, a feleségem selejtezte a ruháimat, és kidobott pár dolgot, amin Twente-embléma volt" - magyarázta az esetet Culina, majd hozzátette: "El sem tudják képzelni, hogy mennyi ruhát kap az ember a klubjától, és én már jó néhány egyesületben megfordultam. Ha mindet meg akarnám tartani, akkor egy hatalmas házra lenne szükségem, hogy elférjen".