Az Arsenal a jelenlegi kiírásban is elsősorban arra használta a sorozatot, hogy játéklehetőséget adjon fiatalabb focistáinak, Arsene Wenger pedig tartotta a szavát, és a fináléban is azokat is a játékosait szerepeltette, akik kiharcolták a döntőbe jutást. A Chelsea ezzel szemben - akárcsak a korábbi a meccseken - legjobb összeállításában szállt harcba a serlegért.
Ehhez képest az Ágyúsok csikócsapata mintha állva hagyta volna a Kékek sztárjait, az első tíz percben előbb Fabregas, majd Baptista tornáztatta meg Cech-t, ám a 12. percben már a sisakos kapus is tehetetlen volt: Diaby labdáját Walcott két védő között átvette, majd higgadtan helyezte a bal felső sarokba, közel egy év után megszerezve első gólját az Arsenal színeiben.
Rákapcsolt a bajnoki címvédő, és mindössze nyolc percre volt szüksége ahhoz, hogy hibára kényszerítse az ellenfél védelmét: Drogba kapott labdát a leshatáron Ballacktól, és a jobbösszekötő helyén senkitől sem zavartatva, magabiztosan értékesítette a ziccert.
Az egyenlítő gól megtörte a Wenger-ifjak lendületét, de a félidő vége megint inkáb az övék volt, elsősorban a 17 éves Traoré és Walcott megindulásai révén, egy ízben pedig Cech labdakiejtése is gondokat okozott a Chelsea kapuja előtt.
A második játékrész elején egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után Diaby került ziccerbe, Henry-módra jobb belsővel meg is próbálta eltekerni a labdát a bal sarokra, de Cech hárított. Az 51. percben Fabregas lőtt Ballack mellől, de a bal sarok mellett elcsúszott a labda, pedig Cech már verve volt.
Hat perc múlva egy Chelsea-szöglet után Terry próbált meg előrevetődve fejelni, de a felszabadítani igyekvő Diaby nagy erővel fejbetalálta a Kékek kapitányát, aki magatehetetlenül zuhant a földre.
Drámai percek következtek, Terry ájultan feküdt, miközben mindkét csapat orvosai sürögtek-forogtak körülötte, nyakmerevítőt kapott, és oxigénmaszkot helyeztek az arcára, végül hordágyon hagyta el a pályát, és ekkor már tudott reagálni a kérdésekre, azaz visszanyerte az eszméletét, de egyből kórházba szállították, ahonnan egy óra kivizsgálás után kiengedték.
A sokkból a Chelsea ébredt fel előbb, Drogba lépett meg Makelele labdájával, de Almunia védte a jobb alsóra tartó labdát. Aztán Lampard távolról próbálkozott, de lökete a lécról került a vonalon túlra. A 84. percben Denilson adta el a labdát a saját térfelén, ami kikerült balra, Robben pár méternyi vágta után lágyan ívelt középre, és a berobbanó Drogba Senderost megelőzve 11 méterről bólintott a bal alsóba.
Sevcsenko biztosíthatta volna be a Chelsea sikerét, amikor a Drogba által lefejelt labdával került helyzetbe, de éles szögből a lécre bombázott. Terry ápolása miatt hét perc hosszabbítás következett, ahol helyzetet nem, de egy kishíján tömegverekedésbe torkolló jelenetet láthattunk, utóbbi végén még a két menedzser is bement békíteni a feleket, végül Webb játékvezető Adebayornak, Tourénak és Mikelnek mutatott fel piros, Lampardnak és Fabragasnak sárga lapot.
Az utolsó pillanatokban még Almunia is előrejött egy szabadrúgásra, de hiába, a Chelsea története során negyedszer hódította el a Ligakupát.
Az ünneplő Chelsea-játékosok
angol Ligakupa-döntő:
Chelsea - Arsenal 2-1 (1-1)
gól: Drogba (20., 84.), illetve Walcott (12.)
piros lap: Mikel (Chelsea, 95.), K. Touré (Arsenal, 95.), Adebayor (Arsenal, 95.)