BEK-győztes sztárklubok árnyékában: Estrela Amadora

Hetente jelentkező sorozatunkban olyan egyesületek rövid történetével ismertetjük meg olvasóinkat, amelyek ugyan nem tartoznak a sztárklubok közé, azaz nem nyertek sok bajnokságot, kontinentális kupákat, viszont ennek ellenére több klasszist adtak a futballvilágnak, ismert játékosok viselték a mezét. Következik a portugál Estrela Amadora.

Idén indult sorozatunk hatodik részében egy újabb országba, Portugáliába kalauzoljuk el olvasóinkat. Szériánk koncepciójának megfelelően nem a luzitán sztárklubokról írunk, hanem egy olyan egyesületről, amely fennállása első 66 esztendejében egyetlen mérkőzést sem játszott az élvonalban!

Az 1932. január 22-én alapított Clube de Futebol Estrela da Amadora ugyanis első ízben csak 1988-ban jutott fel a portugál első osztályba. Az "amadorai csillag" (a 170 ezer lakosú város Lisszabon közelében fekszik) azóta háromszor búcsúzott az elittől, a jelenlegi a 14. szezonja az élvonalban.

A piros-fehérek legjobb bajnoki helyezésüket 1998-ban érték el, amikor a hetedik helyen végeztek, ezenkívül még öt alkalommal zárták a szezont az első tíz között. A klub legnagyob sikerét a Portugál Kupában ünnepelhette, 1990-ben két mérkőzésen múlta felül a Farensét. Ebben a szezonban a kiesés ellen küzd az Estrela, bár meglepő eredményekre azért képes, mint például február 3-án is, amikor Portóban győzött 1-0-ra.

Az Estrela Amadorában szerepelt, később Európa-szerte ismertté vált játékosok sorát - időrendben is - Paulo Bentóval (Paulo Jorge Gomes Bento) kell kezdenünk. A napjainkban a Sporting CP vezetőedzőjeként dolgozó sportember 1989-ben igazolt az első élvonalbeli szezonját zárt klubhoz. A középpályás rövid amadorai szereplése idejére datálódik a klub legnagyobb sikere, a Portugál Kupa-győzelem, amelyhez Paulo Bento góllal járult hozzá. A lisszaboni születésű játékos karrierje későbbi szakaszában játszott a Vitória Guimaraesben, a Benficában, a spanyol Real Oviedóban és a Sportingban. A portugál válogatottban 1992 és 2002 között 35 alkalommal szerepelt.

Paulo Bentóval egyidőben szerződött az Os Tricolornak (a klub emblémájában szereplő piros-fehér-zöld színek után) becézett klubhoz a nigériai Richard Owubokiri. Az akkor 27 esztendős afrikai támadó Brazília és Franciaország érintésével került Portugáliába, ahol azonban a Benficánál nagyon kevés játéklehetőséghez jutott, így örömmel vette az amadorai megkeresést.

"Daddy" Owubokiri szintén tagja volt a kupagyőztes csapatnak, ám a siker után nem sokáig maradt a klubnál, 1991-ben a Boavista FC lett a következő állomáshelye. Ricky két szezon alatt 68 mérkőzésen 28 góllal örvendeztette meg a szurkolókat. Portóban rögtön bemutatkozó szezonjában élete legjobb teljesítményét nyújtotta, 30 találattal a portugál liga gólkirálya lett.
1990-ben az Académica Coimbra mezét cserélte fel az Estreláéra Dimas (Dimas Manuel Marques Teixeira). A Dél-Afrikában született védő tehetséges fiatalként csupán egy szezont húzott le a José Gomes stadionban (32 találkozón két gólt szerzett), majd guimaraes- kitérővel került a Benficához. Lisszaboni (és válogatottbeli) teljesítménye pedig külföldön is elismerést váltott ki, az 1996-os Európa-bajnokság után a Juventus FC kínált neki szerződést.

Az extravagáns kinézetű Abel Xavier 35 évesen, egy doppingügy miatti eltiltásból visszatérve is felveszi a versenyt Didier Drogbával

Tizenhét évvel ezelőtt Dimas mellett egy másik afrikai születésű labdarúgó is szerződést írt alá Amadorában, ám ő mind a mai napig aktív, jelenleg a Middlesbrough FC profija. Az extravagáns hajviseletéről (is) híres Abel Xavier (Abel Luís da Silva Costa Xavier) Mozambikban született, 18 évesen került az Estrelához. Az 1990-91-es idényben 22 mérkőzésen játszott, majd a kiesés után is alapember maradt a csapatban, a két másodosztályú szezonban további 63 találkozón futballozott. A védőt a Benfica szipkázta el, ahol két esztendőn keresztül futballozott, majd idegenlégiósnak állt. Az azóta eltelt 12 év során játszott Olasz-, Spanyolországban, Hollandiában, Angliában (három klubban is), Törökországban és Németországban.

1991 nyarán nem kis sajtónyilvánosságot kapott a másodosztályra készülő klub. A luzitán média érdeklődése a portugál labdarúgás egyik legnagyobb alakjának, Fernando Chalanának (Fernando Albino de Sousa Chalana) szólt, aki pályafutása végén levezetni szerződött Amadorába. Az 1984-es Európa-bajnokság sztárja korábban hat bajnokságot nyert a Benficával, a válogatottban 27 mérkőzésen játszott, így nem csoda, hogy még a másodosztályú mérkőzésekre is sokan csak miatta látogattak ki.