2005. november 8-án már jó úton haladt a közös horvát-magyar pályázat, hiszen a második helyen jutott tovább a kandidálás. Az UEFA végrehajtó bizottságának máltai ülésén az olaszok tizenegy szavazatot kaptak, a magyar-horvát jelentkezés pedig kilencet. Az ukrán-lengyel pályázat hét vokssal szintén továbbjutott, míg Törökország (6) és Görögország (2) kiesett.
Korábban Románia, Oroszország és Azerbajdzsán is jelezte rendezési szándékát, később azonban mégsem kandidált egyik ország szövetsége sem. A végrehajtó bizottság a már korábban elkészült írásos beszámolók, helyzetértékelések alapján hozta meg döntését.
Szalay Péter, a magyar-horvát pályázat hazai projektmenedzsere elmondta, erre a sorrendre nem számított, de a továbbjutásra igen. "Az utóbbi napokban voltak aggasztó előjelek, mivel az olaszok erős kommunikációs hadjáratba kezdtek, elsősorban a többi pályázó hibáit hangsúlyozva és azt sugallva, hogy a 2008-as osztrák-svájci rendezés után nem lenne szerencsés, ha ismét két ország lenne a házigazda. A végrehajtó bizottság tagjai azonban értékelték, hogy Magyarország már harmadszor pályázik és az előző két kandidálás is magas színvonalú volt, hiszen legutóbb egyetlen vokssal maradtunk le a győztestől. Ebben a régióban még nem volt jelentős UEFA-rendezvény. Több kis, közép-európai ország szurkolói ellátogatnának ide, akik hosszabb és drágább nyugati útra nem tudnának vállalkozni, s ezek az országok a munkába is bekapcsolódhatnának."
A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére irányuló magyar-horvát pályázatról az UEFA honlapján volt olvasható az illetékes testület összefoglalója, amelyet a kandidálóktól beérkezett információk alapján, a végrehajtó bizottság számára készített. A közel másfél évvel ezelőtti jellemzés sok érdekességet tartalmazott.
Általános jellemzés: a közös rendezés nemcsak a két ország, hanem az egész régió részére nagyon fontos. Mindkét ország rendezett már világversenyeket, de igazán jelentős sportesemény lebonyolításában nem rendelkezik komoly tapasztalatokkal. Horvátországban a lakosság 83 százaléka támogatja a közös pályázatot, Magyarországon a támogatottság 45,5 százalék (a hírek szerint utóbbi azóta már jóval több).
Állami garancia: mindkét ország kormánya támogatja a rendezési törekvéseket, komoly ellenzőkről nem érkezett jelentés.
A labdarúgás helyzete: mindkét országban viszonylag alacsony az érdeklődés a válogatott mérkőzések iránt. Horvátországban a sportrajongók 70 százaléka néz futballközvetítéseket, a 2004-es Eb meccsei közül négy bekerült az év tíz legnézettebb sportközvetítése közé. Magyarországon a sportrajongók 30 százaléka nézi a futballközvetítéseket, tavaly a 10 legnézettebb sportesemény közé csak két meccs került be a portugáliai Eb-ről. A szerzők azonban megjegyzik, hogy Magyarország nem vett részt a kontinenstornán.
Stadionok: nyolc város nyolc stadionjában rendeznék a mérkőzéseket. A létesítmények közül hármat át, hármat fel kell építeni, kettőt pedig még csak éppen megterveztek. Valamennyi stadion építésének a finanszírozása garantált. Arról nem érkezett pontos információ, hogy a tervezett Eb-létesítmények infrastrukturális szempontból mindenben megfelelnek-e az UEFA előírásainak.
Szállás, turizmus: Magyarország és Horvátország is komoly tapasztalatokat szerzett ezen a területen. A négy- és ötcsillagos szállodák száma és befogadóképessége azonban egyelőre nem felel meg az UEFA elvárásainak. Horvátországban Zágráb és Split, többek között megnyitóünnepséget, negyed- és elődöntőt kíván rendezni, ezekhez egyelőre nem adottak a feltételek, a szurkolók elhelyezése sem megoldott. Rijeka az egyetlen város, amely jelenleg megfelelően vendégül tudná látni az Eb-re érkező szurkolókat. Magyarországon Budapest minden szempontból megfelelő Eb-helyszín lenne, Székesfehérvárott a szállodák száma nem elegendő, de mivel közel van Budapesthez, ez a probléma megoldható. Debrecen és Győr nem rendelkezik kellő számú és minőségű szálláshellyel. A csapatok elszállásolása egyelőre csak részben tűnik megoldottnak, a válogatottak részére biztosítandó edzéslehetőségek megfelelnek az UEFA előírásainak.
Távolság, közlekedés: a legnagyobb távolság Debrecen és Split között van (950 km), a legközelebb Budapest és Székesfehérvár (69 km) található egymáshoz. A városok közel fekszenek egymáshoz, ehhez képest az utazási idő közöttük hosszúnak tűnik.
Biztonság: a rendőrség mindkét országban kulcsszerepet kap a mérkőzések zavartalan megrendezésében. A biztonsági elemzések, megelőző intézkedések terve alaposan kidolgozott és minden szempontból megfelel a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak. A pályázók e tekintetben nagyon jó anyagot állítottak össze.