Lengyelországban hat (Gdansk, Krakkó, Varsó, Poznan, Chorzow és Wroclaw), Ukrajnában pedig négy (Dnyepropetrovszk, Kijev, Lvov és Donyeck) helyszínen zajlanak majd a küzdelmek. A magyarokhoz hasonlóan jelenleg a győzteseknek sincs még egyetlen Eb-mérkőzésre alkalmas stadionjuk sem, négyet még fel kell építeni, a többit átalakítják, pályázati anyagukban viszont a szükséges nyolc létesítményen kívül két "tartalékstadion" is szerepel.
Noha mindkét ország komoly futballtradíciókkal rendelkezik, korábban egyik sem adott otthont labdarúgó világeseménynek. Lengyelország bronzérmes volt az 1974-es és az 1982-es világbajnokságon is, míg több ukrán labdarúgó is részese volt Szovjetunió 1960-as Eb-sikerének.
Varsóban és Lengyelország más nagyobb városaiban ezrek ünnepelték az UEFA döntését. Amikor Michel Platini Cardiffban bejelentette, hogy Ukrajna és Lengyelország rendezheti a 2012-es Eb-t, a köztéri kivetítők előtt örömünnep kezdődött, az emberek nemzeti színű lobogókat lengettek, a házak erkélyeiről pedig konfettieső hullott.
Az esemény rendezési jogára öt jelentkezés érkezett be, a 2005. november 8-ai, máltai szelektálás alkalmával a törököké és a görögöké kiesett. A végrehajtó bizottság akkori állásfoglalásakor az olasz kandidálás 11, a magyar-horvát kilenc, az ukrán-lengyel pedig hét voksot kapott. A törökök hat, a görögök két szavazattal búcsúztak.
A lengyel és az ukrán futballelnök a döntés után
Magyarország harmadszor jelentkezett Eb-rendezésre, a korábbi két alkalommal is a végső körben maradt alul. A 2004-es Eb-re az osztrákokkal közösen, a 2008-asra önállóan kandidált a magyar szövetség. A 2012-es kontinensviadalt - a tornára először kerül sor Kelet-Európában - június 9. és július 1. között rendezik meg. A viadalon négy négycsapatos csoportban zajlanak majd az első szakasz küzdelmei, ezt követően kerül sor a negyeddöntőre, az elődöntőre és a döntőre, vagyis összesen 31 találkozót láthatnak a nézők.
Érdekesség, hogy a londoni William Hill fogadóiroda (is) az ukrán-lengyel pályázatot tartotta a legesélytelenebbnek (1 dollárra 10-et fizetett), az olasz siker szorzója 3:1, a magyar-horváté 1:3 volt.
A magyarok egyetlen szavazatot sem kaptak, s az ukrán-lengyel jelentkezés 8-4-re nyert az itáliai kandidálással szemben, ami azt jelenti, hogy már nem is volt szükség második körre. A magyarok előzetesen 6-9 szavazatot vártak.
Történelmi döntésnek nevezte az UEFA határozatát Grigorij Szurkisz, a 2012-es társrendező Ukrajna futballszövetségének elnöke. Szurkisz maga is tagja a helyszínt kijelölt végrehajtó bizottságnak, amely az ukrán-lengyel pályázott mellett döntött, de érintettsége okán ezúttal nem szavazhatott. "Tizenöt évvel ezelőtt megszületett a független Ukrajna. Lehetőséget kapott, hogy önálló államként fejlődhessen, és most esélyt kaptunk a további felzárkózásra." - mondta a sportvezető.
Érthető boldogsággal nyilatkozott az ukrán küldöttséggel tartó két sportlegenda, Vitalij Klicsko és Szergej Bubka. "Az egész ország ünnepel, az emberek örömmámorban úsznak és tripla szaltókat ugrálnak. Az UEFA döntése elősegíti Ukrajna fejlődését és európai integrációját" - jelentette ki a nehézsúlyú a volt profi ökölvívó világbajnok Klicsko. A rúdugrásban számtalan világcsúcsot elért Bubka, aki jelenleg az ukrán olimpiai bizottságot vezeti, tömören összegzett: "Nagyszerű győzelmet arattunk, amely sokat jelent országunk jövőjének. Büszke vagyok."
Érthető a lengyel drukkerek felhőtlen öröme
Az olaszok meglepetten, csalódottan és szomorúan vették tudomásul, hogy nem ők diadalmaskodtak. "Eszembe sem jutott, hogy nem mi leszünk a befutók. Súlyos vereséget szenvedtünk" - mondta a kapuslegenda, Dino Zoff. Az olaszok elkeseredettségét jól mutatja, hogy Giovanna Melandri, az ország sportminisztere könnyekre fakadt a számukra kedvezőtlen cardiffi döntés bejelentése után.
Így szavaztak Önök: |
Olvasóink közül 22141-en adtak választ arra a kérdésünkre, hogy szerintük ki rendezheti majd a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot? A többség optimista volt, hiszen a válaszadók 58,5 százaléka, azaz 12943 szavazó gondolta úgy, hogy ezúttal végre a magyar pályázat lesz a befutó. 6843-an, azaz 30,9%-nyian választották a világbajnok olaszokat, míg 10,6%, 2355 fő gondolta úgy, hogy az ukrán-lengyel pályázat illetékesei érvelnek majd a leghatásosabban. |
Így szavazhatnak Önök: |
Szeretne reagálni a történtekre? Ha egyetért az UEFA cardiffi döntésével akkor itt, ha nem örül neki, akkor pedig itt, voksolhat. |
Így írhatnak véleményt Önök |
Ha úgy érzi, hogy egy szimpla igen vagy nem kevés, itt mindent kiírhat magából. |
Az eddigi Európa-bajnokságok mérkőzés- és nézőszámai: |
1960, Franciaország: 4 mérkőzés, 78 958 néző, meccsenként átlagosan: 19 740 néző 1964, Spanyolország: 4 mérkőzés, 156 253 néző, meccsenként átlagosan: 39 063 néző 1968, Olaszország: 5 mérkőzés, 192 119 néző, meccsenként átlagosan: 38 424 néző 1972, Belgium: 4 mérkőzés, 106 510 néző, meccsenként átlagosan: 26 628 néző 1976, Jugoszlávia: 4 mérkőzés, 106 087 néző, meccsenként átlagosan: 26 522 néző 1980, Olaszország: 14 mérkőzés, 350 655 néző, meccsenként átlagosan: 25 047 néző 1984, Franciaország: 15 mérkőzés, 599 655 néző, meccsenként átlagosan: 39 977 1988, Németország: 15 mérkőzés, 935 681 néző, meccsenként átlagosan: 62 379 néző 1992, Svédország: 15 mérkőzés, 429 623 néző, meccsenként átlagosan: 28 642 néző 1996, Anglia: 31 mérkőzés, 1 269 894 néző, meccsenként átlagosan: 40 964 néző 2000, Belgium és Hollandia: 31 mérkőzés, 1 102 850 néző, meccsenként átlagosan: 35 576 néző 2004, Portugália: 31 mérkőzés, 1 190 586 néző, meccsenként átlagosan: 38 406 néző 2012, Lengyelország és Ukrajna, 31 mérkőzés |