- A szövetségi kapitány, Joachim Lőw nemrégiben rendkívül erős jellemnek nevezte önt. Ez meglepte?
- Nagyon örültem neki, de miért kellett volna, hogy meglepjen?
- Mert egy évvel ezelőtt alighanem másként vélekedhetett önről, hiszen egyébként nem került volna ki a vb-keretből...
- Elképzelhető. De akikkel napi kapcsolatban vagyok, jól tudják, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokat tanultam. Úgy is mondhatjuk, hogy érettebb lettem.
- Mire gondol?
- Sokkal higgadtabban állok hozzá a dolgokhoz. Korábban gyorsan belelkesedtem, ha valami jól ment, ha pedig nem sikerült, akkor viszont hamar elkeseredtem. Ezeket a nagy érzelmi változásokat most már el tudom kerülni.
- A tavalyi világbajnokságról tehát lemaradt, most viszont a dánok elleni barátságos mérkőzésen a Nationalelf csapatkapitánya volt. Nehéz feldolgozni ezt a váltást?
- Nem mondanám. Kifejezetten örülök, hogy sikerült tanulnom a korábbi hibáimból. A saját példámon jöttem rá, hogy sohasem szabad feladni, és hinnem kell a saját képességeimben, meg az elvégzett munkában.
- Korábban viszont éppen azért kritizálták, mert olyan típusú csatár, aki sokat küzd a pályán, néha talán túl sokat is.
- Nem a mérkőzésen tanúsított magatartásról beszélek, azzal sohasem volt probléma. Inkább az edzéseken elvégzett munkára gondoltam. Korábban nem ismertem fel, hogy futballistaként az embernek folyamatosan fejlődnie kell, attól függetlenül, hogy az adott pillanatban éppen sikeres-e vagy sem. A világbajnokság körüli időszak felnyitotta a szememet.
- Kollégája, Miroslav Klose egyszer azt mondta: a sikeres 2002-es vébé után volt egy időszak, amikor azt gondolta, hogy kevesebb munkával is fenn maradhat a csúcson - és rögtön romlott is a teljesítménye.
- Ezt csak megerősíteni tudom, velem is valami hasonló történt. Amikor jól ment a játék, és többször is betaláltam, azt gondoltam, hogy kevesebb edzés is elegendő. Ez nem volt tudatos, de tény, hogy ez volt a helyzet.
- Most megint jól megy önnek a játék, és mintha technikailag is fejlődött volna. Ez mennyiben köszönhető a Schalke technikai edzőjének, Nestor Jevricnek?
- Mindenképpen nagy szerepe van benne, hiszen heti egy-két alkalommal mindig külön foglalkozik velem. Nagyon jó érzés látni, hogy ennek a pályán is megvan az eredménye.
- Nemrég azt nyilatkozta, hogy Mario Gomez tehetségesbb, mint ön, és ebből a szempontból Lukas Podolski, Jan Schlaudraff vagy Patrick Helmes is hasonló helyzetben van. Önnek akkor többet kell tennie a sikerért, mint vetélytársainak?
- Németországban nagyon sok tehetséges játékos van. Sokan közülük nemhogy a válogatottságig, de még a Bundesligáig sem jutnak el. A tehetség ugyanis csak az egyik összetevője a sikernek. Nem szeretem magam másokkal összehasonlítani, de tény, hogy én a brusztolósabb focisták közé zartozom. Lehet, hogy előnyösebb is, ha az ember tudja, hogy nem hagyatkozhat csak a tehetségére.
- A fent idézett interjújában elmondta, hogy Klose jobb futballista önnél. Akkor az a célja, hogy az ő nívóját elérje?
- Természetesen. A célom az, hogy a válogatottban is alapember legyek. A nyilatkozatomban egyébként arra utaltam, hogy még nagyon sokat kell dolgoznom ahhoz, hogy elérjem azt, ami neki már sikerült.
- Önt általában Klose fő vetélytársának tartják, mivel Lukas Podolski másféle típusú csatár, így a válogatottban nem vele kell megküzdenie.
- Én nem így látom. A szakvezetőnek sok jó csatárra van szüksége, és mindig a legjobb kettőt kell pályára küldenie. Sokszor játszottam már együtt Kloséval, Podolskival sem ment rosszul a játék, sőt, a Svájc elleni barátságos mérkőzésen Gomezzel is remekül megértettem magam, pedig mindenki azt mondja, hogy hasonlú típusú támadók vagyunk. Nem hiszem, hogy bármelyikünk előnyben vagy hátrányban lenne a játékstílusa miatt.
Forrás: Kicker