Bahia állam már régóta Brazília egyik problémás vidékének számít, mivel az ország északkeleti részén található terület mezőgazdaságra nem nagyon alkalmas klímájának: a gyakori szárazság miatt a termőföld meglehetősen rossz minőségű. A kivételt egyedül Juazeiro városa, illetve környéke jelenti, köszönhetően a San Francisco folyón található duzzasztógátnak, illetve víztározónak, amely a Sobradinho nevet viseli.
Ez a világ 12. legnagyobb mesterséges tava, és az 1960-as évektől kezdve Juazeiro, illetve a közvetlenül mellette fekvő, de már Pernambuco államban található Petrolina (a két várost egy a folyón átívelő híd köti össze) óriási fejlődésnek indult, és ma már Brazília egyik legismertebb gyümölcstermő vidékének számít, miközben a városok lakossága megduplázódott.
A bevándorlók között volt az Alves da Silva család is, amelynek gyermeke, Daniel 1983. május 6-án született Juazeiróban, hogy a helyi egyesületben kezdjen el futballozni.
A város sportélete sokáig nem volt egységes, rengeteg amatőr klub létezett, amelyek végül 1995-ben fogtak össze, létrehozva a Juazeiro Social Clube nevezetű egyesületet, ahol Daniel Alves is futballozni kezdett. A JSC rögtön megalakulását követően feljutott az állami másodosztályba, de ennél magasabb szintre nem tudott kerülni - viszont a legtehetségesebb helyi srácok profi körülmények között tanulhatták meg a sportág alapjait.
Köztük volt Daniel Alves is, aki 17 esztendősen az állam egyik legpatinásabb klubja, az állam fővárosában, Salvadorban található Esportivo Clube Bahia figyelt fel, és szerződtette is a tizenéves focistát, tízmillió reist fizetve ki érte a Juazeiro SC-nek. A Bahia már országos szinten is ismert csapatnak számít, hiszen az 1931-ben létrejött egyesület 1959-ben elhódította a Taca Brasilt, ami tulajdonképpen a Brazil Kupának felelt meg, 1988-ban pedig nagy meglepetésre bajnoki címet nyert Brazíliában.
A Bahiánál hamar rájöttek arra, hogy Daniel Alves személyében csiszolatlan gyémántra leltek, hiszen egy évvel később a fiatal jobbhátvéd már a felnőtt csapatban találta magát. A 2001-es állami bajnokság megnyeréséből még nem vette ki a részét (pedig a finálé alighanem pikáns lett volna a számára, elvégre a döntőben új klubja éppen a régivel, a fennállása legnagyobb sikerét elérő Juazeiróval vívta), de az országos pontvadászatban már pályára léphetett a nagyok között.
Igaz, csak hat meccs erejéig, és mindannyiszor csereként, de így is szerepet vállalt abból, hogy az egyesület nagy meglepetést okozva a nyolcadik helyen becsússzon a bajnoki rájátszásba. Sőt, a Bahia a negyeddöntőben sem vallott szégyent, hiszen gól nélküli döntetlenre végzett a Sao Caetanóval, amely így csak jobb alapszakaszbéli teljesítményének köszönhetően ment tovább.