Daniel Alvesnek a következő év első felében sikerült bejátszania magát a kezdő tizenegybe: a Bahia a brazil hagyományoknak megfelelően több regionális tornában is érdekelt volt. Mivel a gárda részt vett a Campeonato Nordeste nevű sorozatban, így az állami bajnokságban nem szerepelt, hanem helyette egy úgynevezett szuperbajnokságban játszott a legjobb bahiai klubokkal.
Utóbbiban az EC Bahia ugyan lemaradt a döntőről, de a Nordestében, vagyis az északkeleti ligában (amelyben hét különböző állam csapatai vettek részt) aranyérmet szerzett, ráadásul a fináléban éppen a helyi rivális Vitória Bahia ellen diadalmaskodott.
A Nordeste győzteseként a csapat kvalifikálta magát a Copa dos Campeoes nevű tornára, amelyen a különböző regionális viadalok nyertesei szerepeltek, és a Bahia itt is megállta a helyét, hiszen a csoportkörből továbbjutva a negyeddöntőben vérzett el a későbbi győztes Paysandú ellen, mégpedig úgy, hogy egy 93. percben kapott góllal szenvedett vereséget. Ráadásul az országos kupában, a Copa do Brasilban is menetelt az együttes, a negyeddöntőben az Atlético Mineiro csak idegenben szerzett gólokkal tudta kiverni.
A drukkerek így nagy várakozással tekintettek az augusztusban rajtoló országos bajnokság elé, mert azt gondolták, hogy kedvenceik megint bejuthatnak a legjobb nyolcba, a rájátszásban pedig már bármire képesek lehetnek. A Bahia azonban csalódást okozott, mert a 26 csapatos mezőnyben mindössze a 19. helyezést szerezte meg, és a kieséstől is csak az utolsó fordulóban menekült meg.
Az egyetlen bíztató momentum a bajnokság során Daniel Alves, illetve akkori művésznevén csak Daniel szereplése volt: az ifjú jobbhátvéd a 25 bajnokiból 19-en pályára lépett, és számtalan gólpassza mellett megszerezte pályafutása első bajnoki találatát is a felnőttek között a nyolcadik fordulóban a Paraná ellen. Az ifjú tehetségre országos szinten is felfigyeltek, és 2003 januárjában meghívót kapott az U20-as kontinensviadalon szereplő brazil válogatottba, ahol ő számított az első számú jobbhátvédnek.
Mivel a keretben akadt még egy Daniel, így aztán mindketten kibővítették művésznevüket: a Porto Alegre-i Internacional középpályásából Daniel Carvalho lett, a Bahia jobbhátvédje pedig innentől kezdve Daniel Alvesként futballozott - bár Brazíliában még ezt követően is sokáig csak Danielnek nevezték.