A fekete karszalaggal játszó magyarok jól kezdték a meccset, nemhiába mondta Várhidi Péter szövetségi kapitány a selejtező előtt, hogy bátor játékot vár, eme kérésnek fiai meg is próbáltak eleget tenni. Egyébként igencsak támadó összeállításban léptek pályára a mieink, a Dzsudzsák, Gera, Filkor, Feczesin kvartett mögött védekező középpályásként játszó Tőzsér Dánieltől sem áll távol a támadókedv (ez később be is bizonyosodott), de a belső védő Juhász Roland is anno csatár volt. A kép akkor lett volna teljes, ha Halmosi játszik a bal oldali védő posztján, ám - szó szerint - a biztonság kedvéért végül Balogh Béla került be a kezdőbe.
A Priskin Tamást helyettesítő Feczesin Róbert egyáltalán nem futballozott megilletődötten, az első negyedórában két helyzet(ecskéj)e is volt, de hol a kapu volt rossz helyen, hol a leshatár túl hátul. A kissé durván (mondhatni foggal-körömmel) védekező vendégeken látszott, céljuk az egy pont, kaptak is egy sárgát rögtön a 8. percben, a 16.-ban - Gera Zoltán látványos helyzete után - azonban bemutatták, hogy nem csak ehhez értenek, egy formás támadást követően Juhász Roland bravúros blokkolására volt szükség, hogy szégyenszemre ne ugorjon 0-1-re az eredményjelző kiírása.
A nézők "offtopic" rigmusokat zengtek, mint mostanság minden hazai meccsen, ismét szóba került Trianon, az ország első emberétől is idéztek pár szösszenetet, majd a vélhetően "lila szívű" kapu mögöttiek a másodosztály Keleti csoportját emlegette nagy büszkén (a fővárosi zöld-fehér exriválisok egyébként Kecskeméten 4-0-ra kikaptak).
Jobban hangzott ezeknél a "Magyarország ÉÉ-ÁÁ-ÓÓ" és a "Mindenki szurkoljon!" felkiáltás, az első fél órában azonban ez sem segített Filkor Attiláékon. Pedig a 28. percben épp az Inter csiszolatlan gyémántja tekerte be a labdát balról, s az érkező cséká, Gera kapásból centikkel helyezte csak a labdát kapu felé.
A 32. percben ismét a fanatikusok kértek szót, ébresztőt fújtak, aminek - az addig látottak alapján - nagy meglepetésre meg is lett az eredménye. A Bresciában légióskodó Feczesin lesipuskás fejese után a kispadhoz szaladtak Geráék, s a birminghami játékmester kezdeményezésére az 1994-es vb-n Bebeto által világhíressé lett babaringató kézmozdulattal ünnepelték a gólt a mieink. A "célszemély" a magyar-brazil Leandro volt, akinek ugye a minap gyermeke született Debrecenben.
Tőzsér védekezésben és támadásban is átlag fölöttit nyújtott
A játékrész hajrájában Fülöp Márton is kapott egy kis szorgalmi feladatot, amit Szélesi Zoltánnak "köszönhetett", a Strasbourg-védő mellett elpattant a labda, majd Ivan Woods elől, a 16-oson kívül a sepregetővé előlépett kapusunk tisztázott remek becsúszással. Az első 45 perc a sárga cipős Filkor - Haber által védett - távolijával zárult.
A szünetben a The Times of Malta (a szigetország vezető napilapja) munkatársát kérdeztük az első félidőről, a mini laptopján elegáns zakóban villámgyorsan pötyögő tudósító szerint egyáltalán nem volt rossz Málta az első játékrészben, sőt - szerinte - abszolút egyenrangú volt, "csak az a gól nem kellett volna" - mondta az újságíró, majd erős kritikával illette - az időjárást.