Álomcsapat francia módra

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is összeállítottuk Európa öt legerősebb pontvadászatának álomtizenegyét. A válogatásnál (a mutatott teljesítmény mellett persze) mindössze két megszorítást alkalmaztunk: csak azokat a játékosokat vettük figyelembe, akik egész évben ugyanabban a bajnokságban szerepeltek, valamint a csapat hadrendjének lehetőleg az adott liga leggyakoribb vagy legeredményesebb formációját kellett mintáznia, azaz a valóságban is elképzelhető legyen egy ilyen összetételű gárda.

A francia pontvadászat álomcsapatánál általában a legtöbb problémát az jelenti, hogy a Ligue 1 legjobbjai évről évre külföldre igazolnak, ám ezúttal a 2006-os együttesből csupán három játékos szerződött más bajnokságba. Ennek ellenére az egy évvel korábbi együttesből csak négyen maradtak meg: a tavaly kiváló szereplést nyújtott labdarúgók közül bizony nagyon soknak visszaesett a teljesítménye.

A kapusposzton például a 2006-ban egyértelműen kiemelkedő Jérémie Janot az ősszel már korántsem véd olyan jól, mint akár az esztendő első felében, a válogatott hálóőre, Grégory Coupet pedig súlyos sérülése miatt nem jöhetett szóba. Így aztán az FC Sochaux portására, Teddy Richert-re esett a választásunk, aki a liga egyik legrosszabb védelme mögött kénytelen produkálni magát, és nem rajta múlik, hogy a gárda jelenleg a kieső helyek egyikén áll.

A védelem változott a legkevésbé az elmúlt esztendőhöz képest, hiszen ebben a csapatrészen ketten is megőrizték helyüket az álomcsapatban. Közülük a balhátvéd Grégory Tafforeau ezt elsősorban annak köszönheti, hogy ezen a poszton rajta kívül senki sem volt képes kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani 2007-ben: az Olympique Lyon világbajnok balbekkje, Fabio Grosso az év első felében még a Serie A-ban szerepelt, viszont a lyoniaknál miatta nem játszik a tavasszal pedig remeklő Nadir Belhadzs.

Az AS Nancy középhátvédje, Sébastien Puygrenier viszont egyértelműen a Ligue 1 egyik legjobb hátvédjévé nőtte ki magát, jelenleg a harmadik a France Football ranglistáján, és nagy szerepe van abban, hogy a klub dobogós helyen áll a bajnokságban. Klubtársa, Michael Chretien is már évek óta kiválóan futballozik a védelem jobb oldalán, de csak idén robbant be igazán a köztudatba, és teljesítményének (na meg afrikai felmenőinek) köszönhetően bemutatkozhatott a marokkói válogatottban is.

A másik középhátvéd, Sébastian Squillaci korábban már szerepelt válogatottunkban, ám az négy évvel ezelőtt volt, amikor a focista az AS Monacóban kergette a labdát. Squillaci immár a Lyon focistája, és a sérült csapatkapitányt, Crist remekül pótolta a védelem tengelyében.

Nincs Ligue 1-álomcsapat Juninho nélkül

A lyoni tengely a középpályán folytatódik, ahol a bajnokcsapatból ketten is szerepelnek. A brazil Juninho Pernambucano sorozatban harmadszor verekedte be magát az év csapatába, cáfolva azokat a véleményeket, hogy lassacskán elveszti korábbi remek formáját. Ehelyett immár a csapatkapitányi karszalagot is ő viseli az OL-ben, szabadrúgásai pedig továbbra is életveszélyesek.

Persze ahhoz, hogy ő szabadon szervezhesse a támadásokat, kell egy kőkemény védekező középpályás is, és ezt a szerepet a Lyon színeiben Jérémy Toulalan remekül tölti be: a válogatott focista az őszi teljesítményével második a France Football ranglistáján.

A másik középső középpályás neve együttesünkben valószínűleg kevesek számára ismerős, pedig a Le Mans UC benini focistája, Stéphane Sessegnon már az előző szezonban sem játszott rosszul, ősszel pedig egyenesen bombaformában van: ötödik a France Footballnál az osztályzatok alapján, és már négy találatot szerzett. A jobb oldalra pedig egy klasszikus szélsőt tettünk be: az AS Saint-Etienne focistája, Pascal Feindouno kiszorította a nyári klubváltását követően jelentősen visszaesett Kader Keitát, aki a Lyonban nem nagyon találja a helyét.

A csatársorban a svéd Johan Elmander szereplése megkérdőjelezhetetlen: a skandináv támadó tavasszal a találataival a dobogóra segítette csapatát, a Toulouse FC-t, ősszel pedig szintén futószalagon gyártja a gólokat, máris tíznél tart.

A másik ékkel viszont nehéz dolgunk volt: az év második felében ellenállhatatlanul futballozó Karim Benzema tavasszal csak elvétve lépett pályára, és az évről évre biztos választásnak tűnő Pauleta, aki 2001 óta állandó tagja volt az álomcsapatunknak, szintén nem zárt jó évet. Így aztán a luzitán hat év után kimaradt az együttesből, és helyette az előző szezon nagy felfedezettjét, Steve Savidant választottuk, aki februárban mesternégyest vágott a Nantes FC-nek, és az ősszel is jól szerepel.

A Ligue 1 2007-es álomcsapata: Richert (Sochaux FC) - Chretien (AS Nancy), Puygrenier (AS Nancy), Squillaci (Olympique Lyon), Tafforeau (Lille OSC) - Feindouno (AS Saint-Etienne), Sessegnon (Le Mans UC), Toulalan (Olympique Lyon), Juninho Pernambucano (Olympique Lyon) - Elmander (Toulouse FC), Savidan (Valenciennes FC).

Korábbi álomcsapataink:
1999: Revault - Djetou, Fabbri, Szaveljics - Benarbia, Luccin, Dalmat, Micoud - Simone, Trézéguet, Wiltord.
2000: Lama - Ferreira, Kastendeuch, Pierre-Fanfan - Giuly, Luccin, Carriere, Gallardo, Quint - Anderson, Alex.
2001: Ramé - Z. Camara, Mexes, Cygan, Sommeil - Giuly, Carriere, Pédron, Br. Cheyrou - Pauleta, D. Cissé.
2002: Cool - Cristóbal, Mexes, Fabbri, Heinze - Coridon, Dhorasoo, Pedretti, Rothen - Pauleta, Anderson.
2003: Richert - Cobos, Van Buyten, Squillaci, Evra - Giuly, Bernardi, Pedretti, Juninho Pernambucano - Drogba, Pauleta.
2004: Coupet - Chimbonda, Tavlaridisz, Givet, Abidal - Balmont, Essien, Meriem, Malouda - Frei, Pauleta.
2005: Coupet - Demont, Cris, Schmitz, Jurietti - M. Diarra, Makoun, Juninho Pernambucano, Malouda - Pauleta, Frei.
2006: Janot - Faubert, Puygrenier, Cris, Tafforeau - K. Keita, Makoun, Juninho Pernambucano, Malouda - Pauleta, Pagis.

www.infosport-focivilag.hu