Juande Ramosszal sem remekel a Tottenham

A Premier League rajtja előtt több szakértő is úgy vélte, hogy a legutóbbi két szezonban egyaránt ötödik helyen végzett Tottenham Hotspur megtörheti az angol liga "nagy négyesének" egyeduralmát, sőt, a Chelsea FC akkori mestere, José Mourinho egyenesen kijelentette: a Spurs bajnokesélyesnek számít. Ehhez képest a londoni egyesület 15 forduló után csak a 16. helyen áll, és túl van egy viharos edzőcserén is...

Az előző két idényben megszerzett ötödik pozíció nem számított rossz eredménynek a Spurs számára, ám az egyesület ambiciózus vezetősége és a nem kevésbé magas elvárásokat megfogalmazott szurkolók azt szerették volna, ha a csapat végre betör az első négy közé, és kiharcolja a BL-indulás jogát.

A szezon előtt minden jel arra mutatott, hogy a 2007-2008-as pontvadászatban erre jó esélye van, hiszen a gárda (legalábbis papíron) jelentősen megerősödött a nyáron. Miközben a kulcsembereket sikerült megtartani (ellentétben például az egy évvel korábbi helyzettel, amikor Michael Carricket eladták a Manchester Unitednek), és új szerzeményekben sem volt hiány.

A Tottenham a nyáron több mint 50 millió euróért vett futballistákat, de már akkor is úgy tűnt, hogy némelyiket túlságosan is drágán szerződtette. A mindössze 17 esztendős walesi balhátvédért, Gareth Bale-ért kifizetett 7,5 millió euró jó befektetésnek ígérkezett, mint ahogyan a fiatal francia középhátvéd, Yoanes Kaboul egyébként borsos, 12 millió eurós vételára is vállalható volt.

Azt viszont nehéz megmagyarázni, hogy a Charlton Athletic csatára, Darren Bent miért került 24,5 millió euróba. Ez az összeg új klubrekordot jelentett, ráadásul a támadó így drágább volt, mint Thierry Henry megszerzése az FC Barcelonának... Az, hogy a transzferperiódus utolsó perceiben további hétmilliót fizettek ki a Hertha BSC középpályásáért, Kevin-Prince Boatengért, szintén arra utalt, hogy valami nincsen rendben az egyesületnél.

Akkor még csak pletykaszinten emlegették, hogy a vezetőedző, Martin Jol csak azért maradhatott a posztján a nyáron, mert a Spurs nem tudta elcsábítani a spanyol Sevilla FC mesterét, Juande Ramost, később azonban egyre több jel mutatta, hogy a szakvezető helyzete korántsem stabil.

Utólag persze már nehéz eldönteni, hogy ez volt a gyenge eredmények oka, vagy éppen fordítva történt, és a bizonytalanság okozta a csapat rosszabb szereplését - alighanem mindkettőben van igazság. A tény mindenesetre az, hogy a Tottenham tíz forduló alatt mindössze hét pontot szerzett, csak az újonc és egyben sereghajtó Derby Countyt verte meg a bajnokságban, és kieső helyen állt.

Ennek ellenére a klub vezetősége többször hangoztatta, hogy kitart Jol mellett, miközben a "zuhanyhíradóban" mást sem lehetett hallani, hogy a holland tréner napjai meg vannak számlálva, sőt, a Spurs elnökségének tagjait együtt látták Juande Ramosszal.

Az események a Getafe CF elleni UEFA-kupa-mérkőzésen vettek furcsa fordulatot, amikor is a találkozót közvetítő televíziós társaság az összecsapás közben tudatta, hogy Jol benyújtotta lemondását. A második félidőben Tottenham drukkerei Jol nevét skandálták, aki az egyik rokonától kapott sms-ben a meccs közben tudta meg, hogy alighanem ez az utolsó találkozója az egyesület kispadján.

Miután egy nappal később Juande Ramos bejelentette távozását a Sevilla FC-től, összeállt a kép. A spanyol szakvezető 2011-ig szóló szerződést írt alá Londonban, de a Blackburn Rovers elleni bajnokin még nem ő, hanem a klub utánpótlásánál dolgozó Clive Allen ült a kispadon. A spanyol tréner pályaedzője az uruguayi Gustavo Poyet lett, akit a másodosztályú Leeds Unitedtől csábítottak el.

Rá már csak azért is szükség volt, mert Ramos nem beszél angolul, ellentétben Poyettel, akinek így alighanem nagy szerepe van a sikeres kommunikációban, és a mérkőzések utáni sajtótájékoztatókon is ő áll az újságírók rendelkezésére. A Tottenham eredményei, ha csak egy hajszálnyit is, de valóban javulni kezdtek Ramos vezérletével, és az új szakember az első három bajnokiján veretlen maradt, miközben a csapat az UEFA-kupában is begyűjtötte a három pontot az Aalborg BK ellen, ám a legutóbbi találkozón a Birmingham City nyerni tudott a White Hart Lane-en.

A Tottenham - Birmingham meccs összefoglalója

Így aztán a Spurs továbbra is csak a 16. helyen áll a tabellán, és mindössze egy pont választja el a már kieső helyen álló Middlesbrough FC-től. A spanyol szakember egyébként nem hajtott végre radikális változtatásokat a csapatban: ugyan első meccsén nagy meglepetésre a Jermaine Defoe-Bent csatárkettőst küldte pályára, azóta mindig a korábban is megszokott Robbie Keane-Dimitar Berbatov támadóduót szerepeltette.

A jelek szerint azonban Ramos meccs közben bátrabban módosít a csapaton, hiszen az Aalborg BK és a Birmingham City ellen is kettős cserét hajtott végre a szünetben, ami egyben taktikai változtatással is járt. A spanyol mester mind a két alkalommal a 4-4-2-es szisztémáról átállt a háromvédős felállásra, ami részben azzal is magyarázható, hogy a klub hátvédjei közül többen is sérültek.

Benoit Assou-Ekotto csak egy mérkőzésen szerepelt a szezonban, és többször már nem is léphet pályára térdműtétje miatt; Anthony Gardner, Paul Stalteri és Ricardo Rocha pedig csak december közepén térhet vissza a pályára, akárcsak a csapatkapitány Ledley King, aki ebben az idényben még egyszer sem szerepelt a gárdában.

Márpedig a hátsó alakzatot nem ártana helyreráznia a szakvezetőnek, elvégre a gyengébb szereplés oka elsősorban itt keresendő: a Spurs 15 bajnokin hiába szerzett 26 gólt (többet, mint a Manchester United vagy a Chelsea!), ha ugyanakkor 28-at kapott.

www.infosport-focivilag.hu

http://www.origo.hu/sport/focivilag/20071202-ez-tortent-vasarnap-a-topligakban.html?pIdx=1