Nyolcmillió eurós középpályása is van Montenegrónak

Másfél évvel ezelőtt a montenegrói válogatott a magyar csapat ellen játszotta története első mérkőzését, és a délszlávok augusztus 20-án adják vissza a kölcsönt egy budapesti látogatással. Ez lesz Montenegró tizedik hivatalos, nemzetek közötti találkozója, és akárcsak Geráék, az ellenfél is a vb-selejtezőre készül, amely a montenegróiak első tétmérkőzése lesz.

Amikor 2007 márciusában a két együttes Podgoricában találkozott egymással, akkor még csak sejteni lehetett azt, ami mára nyilvánvaló: a montenegrói nemzeti tizenegy minimum az európai labdarúgás középmezőnyébe tartozik. Akkor a házigazdák a szünetben még vesztésre álltak Várhidi Péter csapata ellen, ám a második játékrészben fordítottak, és megnyerték történetük első találkozóját, hatalmas eufóriát okozva az országban. Nálunk azóta már nem Várhidi Péter ül a válogatott kispadján, Montenegróban ellenben továbbra is Zoran Filipovic irányítja a nemzeti csapatot, és az azóta lejátszott találkozók között akadtak egészen kiváló eredmények is.

A magyarok legyőzését követően 2007 nyarán a gárda Japánba utazott, ahol a Kirin-kupán vett részt (emlékezhetünk, másfél évtizeddel ezelőtt még minket hívtak meg erre a viadalra), de a Távol-Keleten nem ment valami jól, hiszen a házigazdáktól 2-0-ra, Kolumbiától pedig 1-0-ra kapott ki. Igaz, Ázsiába kissé tartalékosan érkezett az együttes, három legnagyobb sztárja - Mirko Vucinic, Branko Boskovic és Sztevan Jovetic - nélkül. Az európai ellenfelekkel szemben már sokkal jobban ment a montenegróiaknak, hiszen legyőzték már Kazahsztánt, Észtországot, sőt, Norvégiát is. A kazahok elleni diadal a válogatott történetének legnagyobb arányú sikerének számít (3-0), a skandinávok ellen pedig 3-1-re nyert a csapat. A montenegrói nemzeti tizenegy históriájának eddigi egyetlen döntetlenje Szlovénia ellen született, és a Svédország elleni 2-1-es vereség sem számít különösen rossz eredménynek. Az egyetlen kakukktojás a legutóbbi, Románia elleni barátságos mérkőzés volt, május 31-én ugyanis az Európa-bajnokságra készülő románok Bukarestben 4-0-ra verték Vucinicékat.

A támadó kiemelése nem véletlen, hiszen az AS Roma csatára egyértelműen meghatározó alakja a montenegrói csapatnak. Az ország eddigi kilenc válogatott meccséből hatszor lépett pályára, ugyanakkor figyelmeztető tény, hogy a norvégok elleni diadalt is kihagyta, vagyis a csapat azért nélküle sem olyan rossz. Vele azonban még jobb, hiszen Vucinic az első számú gólvágó, a nemzeti csapat eddigi 11 találatából négyet ő szerzett. A másik gólfelelős a Rapid Bucurestiben szereplő Radomir Djalovic, ő eddig háromszor talált be a címeres mezben. A csatár másfél éve ellenünk még nem játszott, csak tavaly októberben, Észtország ellen debütált, azóta viszont mindegyik mérkőzésen szerepelt.

Vucinic mellett a montenegróiak legismertebb futballistája alighanem Sztevan Jovetic, aki nem csak hazájában, hanem egész Európában az egyik legnagyobb talentumnak számít. Az irányító középpályásként és csatárként is bevethető játékos 17 évesen már az U21-es válogatott csapatkapitánya volt, igaz, most sem sokkal idősebb, novemberben lesz 19 esztendős. A nyáron a Fiorentina nyolcmillió eurót fizetett érte, ami elég jól jelzi, hogy mire is tartják őt.

Szintén az idén igazolt topligába a védő, Szavo Pavicevic, aki a Vojvodinától szerződött az Energie Cottbusba - a bekk anno ellenünk debütált a címeres mezben. Ezt egyébként a jelenlegi keretből 12-en mondhatják el, vagyis másfél év alatt a montenegrói válogatott nem sokat változott. Egy olyan játékost is találunk, aki eddig az ország nemzeti tizenegyének mindegyik találkozóján játszott, ő pedig nem más, mint a középpályás Vladimir Bozsovic, és csak egyetlen mérkőzésről hiányzott Pavicsevic, illetve Milan Jovanovic.

Ebből is látszik, hogy a hátsó alakzat az egyik legstabilabb csapatrész, utóbbi két labdarúgó mellett Jovan Tanaszijevic és Luka Pejovic is alapembernek számít. A középpályán már nagyobb a fluktuáció, innen Bozsovic mellett még Branko Boskovicot és Igor Burzanovicot érdemes kiemelni. Előbbi 12-szer még Szerbia és Montenegró válogatottjában szerepelt, és három évet lehúzott a Paris Saint-Germainben is.

A montenegrói keret

Vukasin Polekszic	kapus	1982. augusztus 30.	DVSC-TEVA	7	-
Mladen Bozsovic	kapus	1984. augusztus 1.	Partizan Beograd	3	-
Szavo Pavicsevic	hátvéd	1980. december 11.	Energie Cottbus	8	-
Milan Jovanovic	hátvéd	1983. július 21.	Universitatea Cluj	8	-
Luka Pejovic	hátvéd	1985. július 31.	Mogren Budva	7	-
Radoszlav Batak	hátvéd	1977. augusztus 15.	Ankaraspor	6	-
Jovan Tanaszijevic	hátvéd	1978. január 20.	Dinamo Moszkva	7	-
Vlado Jeknic	hátvéd	1983. augusztus 14.	SV Wehen	5	-
Elszad Zverotic	hátvéd	1986. október 31.	FC Luzern	2	-
Branko Boskovic	középpályás	1980. június 21.	SK Rapid Wien	6	1
Nikola Drincic	középpályás	1984. szeptember 4.	Amkar Perm	5	1
Vladimir Bozsovic	középpályás	1981. november 13.	Rapid Bucuresti	9	-
Mitar Novakovic	középpályás	1981. szeptember 27.	Amkar Perm	4	-
Milorad Pekovic	középpályás	1977. augusztus 5.	FSV Mainz	4	-
Simon Vukcevic	középpályás	1986. január 29.	Sporting CP	5	-
Igor Burzanovic	középpályás	1985. augusztus 25.	Crvena Zvezda	6	2
Sztevan Jovetic	középpályás	1989. november 2.	Fiorentina	2	-
Mirko Vucinic	csatár	1983. október 1.	AS Roma	6	4
Radomir Djalovic	csatár	1982. november 29.	Rapid Bucuresti	4	3
Dragan Bogavac	csatár	1980. április 7.	FSV Mainz	5	-

www.infosport-focivilag.hu