Az egyesületet még 1907-ben alapították, így aztán tavaly nyáron volt százesztendős, és a Betisnél a 2007-2008-as idényt kiáltották ki a centenáriumi szezonnak. A minél jobb szereplés érdekében 20 millió eurót költöttek új focistákra, és a kispadra is egy sztáredzőt szerződtettek az argentin Héctor Cúper személyében, ám a nagyszabású tervek nem hozták meg a várt eredményt. Cúpert már a 14. fordulót követően menesztették, ami érthető, hiszen a csapat az utolsó előtti helyen állt. A helyére az a Francisco "Paco" Chaparro került, aki korábban a tartalékokat irányította, bár a 2006-2007-es idény utolsó mérkőzésén már leülhetett az első csapat kispadjára, és meg is mentette a Betist a kieséstől. Az előző szezonban is hasonló volt a feladata, és a különleges motivációs módszereiről elhíresült mester (aki a rockzene elkötelezett híve, és az öltözőben is szívesen játszott lelkesítő muzsikát a focistáknak) nem is okozott csalódást, végül a 13. helyre hozta fel a gárdát.
Ez ugyan előrelépést jelentett az egy évvel korábbi 16. pozícióhoz képest, de még mindig messze volt attól, amit a szurkolók, illetve a vezetőség szeretett volna. Az új idényre az ambíciók nem változtak, az egyesület transzferpolitikája sem: a klub megint eurómilliókat költött a nyáron annak érdekében, hogy a Betis végre ismét kiharcolhassa a nemzetközi kupaszereplést - mert a cél egyértelműen ez a 2008-2009-es bajnokságra. Az első új igazolás még ingyen érkezett, a Fenerbahce SK brazil származású, török válogatott védekező középpályásáért, Mehmet Aurélióért egyetlen eurót sem kellett fizetni, és a Levante UD-től megvett Juanma sem volt különösebben drága (másfélmillió euró volt a vételára), de a többiek kifejezetten drágák voltak.
A Toulouse FC kameruni középpályása, Achille Emana például hétmillió eurót kóstált, a Benfica portugál jobbhátvédje, Nélson mindössze egymillióval volt nála olcsóbb, míg az olimpián az argentin válogatottal aranyérmet szerzett balhátvédet, Luciano Monzónt kilencmillió euróért vették meg. Utóbbi futballista értelemszerűen a többieknél később csatlakozott a felkészüléshez, így az első bajnoki fordulóban még nem állt Chaparro rendelkezésre, aki a kezdő tizenegyben így is három új szerzeményt szerepeltett, csupán Nelson került a kispadra. A Recreativo Huelva ellen kötelező lett volna a győzelem a Betis számára, azonban a találkozón semmi sem jött össze a sevillaiaknak: Mehmet Auréliót már a 24. percben le kellett cserélni sérülés miatt, a támadók képtelenek voltak betalálni, és a vendégek a sevillaiak védelmének egyetlen hibáját kihasználták, így aztán a zöld-fehérek vereséggel kezdték az idényt.
Mindez persze még nem olyan nagy katasztrófa, bár a klubnál ennél jobb rajtot is el tudtak volna képzelni. A Betisnél jelenleg azzal vigasztalják magukat, hogy még nem állt össze a csapat, arról nem is beszélve, hogy az utolsó, egyben legdrágább igazolást csak az első forduló után sikerült megszerezni: ekkor dőlt el, hogy a sevillaiak szerződtették a Real Zaragoza friss Európa-bajnok támadóját, Sergio Garcíát. A játékosért tízmillió eurót adtak ki, és az ügyletre azért kellett várni az utolsó pillanatig, mert csak ekkor sikerült elpasszolni a gárda brazil csatárát, Rafael Sóbist, akiért az arab emírségekbeli Al-Dzsazira éppen tízmilliót fizetett. A Betis így összesen 33,5 millió eurót költött a nyáron erősítésekre, aminél a Primera Divisiónban csak három klub adott ki többet: a Real Madrid, az FC Barcelona és a Sevilla FC.
Könnyen lehet, hogy Chaparro mester Sergio Garcíát a középcsatár pozíciójában szeretné majd játszani, a szakvezető ugyanis a 4-2-3-1-es szisztéma elkötelezett híve. Az elképzelt ideális kezdő tizenegyet tekintve a Betis valóban erős csapatot alkothat, a védelem jobb oldalán Nélsonnal, a balon Monzónnal, a védekező középpályás posztján Emanával és Mehmet Aurélióval, elöl pedig a jelenleg sérült Edúval, illetve Sergio Garcíával. A sevillaiak legnagyobb problémája az elmúlt években azonban éppen az volt, hogy nem tudták kihozni a csapatban rejlő potenciált - a Betisnél éppen ezen szeretnének változtatni.