Málta-Magyarország: a papírforma nem minden

Málta válogatottja már a nyolcvanas évek második fele óta mumusnak számít a magyar csapat számára, és a két gárda 2006-os mérkőzése óta ez fokozottan igaz: az akkori magyar vereség a hazai futball csődjének szinonimája lett - míg a szigetországban az a diadal a válogatott történetének egyik legjobb eredménye volt. A papírforma most sem a máltaiak mellett szól, a két gárda játékoskeretének összehasonlításából egyértelműen a magyar csapat jön ki jobban, de ez csak akkor ér valamit, ha mindez a pályán is megmutatkozik.

Sokak szerint Busuttil méltó utódja a máltai labdarúgásban a válogatott jelenlegi legnagyobb sztárja, Michael Mifsud, aki pár alkalommal játszott is együtt a nagy előddel, hiszen Mifsud még 2000-ben, 19 esztendősen mutatkozott be a válogatottban. Az apró termetű támadó jelenleg az angol másodosztályban, a Coventry Cityben futballozik, de már megfordult a német 1. FC Kaiserslauternben és a norvég Lilleström SK-ban is.

Az előző szezonban különösen jól ment neki a játék, hiszen tíz gólt ért el a The Championshipban, és a kupasorozatokban is remekelt: a ligakupában a kettőt vágott az Old Traffordon a Manchester Unitednek, az FA-kupában pedig a Blackburn Roverst intézte el duplájával, a válogatottban pedig Liechtenstein ellen ötször volt eredményes! Így már csak három gól választja el attól, hogy utolérje a nemzeti csapat góllövőlistáját 23 találattal vezető Busuttilt.

Más kérdés, hogy Mifsud a mostani pontvadászatban eddig korántsem villog, hiszen többnyire csak csere klubjában, és éppen ezért távozni is szeretne Coventryből - a nyáron majdnem a Bristol Citybe szerződött, de a transzfer végül meghiúsult.

A játékospiaccal foglalkozó egyik népszerű német internetes oldal 400 ezer euróra teszi a piaci értékét, igaz, a honlap szerint jelenleg nem ő a legértékesebb máltai labdarúgó, hanem a nigériai származású támadó középpályás, Udo Nwoko, aki a portugál élvonalban szereplő Leixoes futballistája.

Más kérdés, hogy a focista, aki tavaly éppen Magyarország ellen debütált a címeres mezben, ebben a szezonban még egyetlen percet sem kapott klubjában - alighanem ez az oka annak, hogy válogatottban csak a legutóbbi, Dánia elleni selejtezőn szerepelt, akkor is csak tíz perc erejéig. Nwoko mellett még három légiós található a máltai keretben, akik közül a kapus Justin Haber a Sheffield United alkalmazásában áll - de ebben a szezonban még nem lépett pályára.

A 2006. októberében ellenünk két gólt szerzett André Schembri viszont rendszeresen ott van a Carl Zeiss Jena kezdő tizenegyében: a Bundesliga 2-ből a nyáron kiesett klub tulajdonképpen Torghelle Sándor helyére szerződtette a támadót, aki a bajnokságban eddig nem volt eredményes az idény során, viszont a német kupában győztes gólt ért el az 1. FC Kaiserslautern ellen. Szintén alapember csapatában, az SC Verlben Etienne Barbara - azonban ebben az idényben a német negyedik vonalban sem tudott még betalálni!

Schembri eddigi három válogatottgólja közül kettőt a magyaroknak lőtt

A máltaiaknál tehát öt légiós szerepel a keretben, míg a magyar csapatból csak ketten futballoznak itthon (Rudolf Gergely és Köteles László). Míg a szigetországnak egyetlen képviselője sincs a topligákban, sőt, a legrangosabb európai bajnokságok második vonalában is csak ketten szerepelnek (Mifsud és Haber is az angol másodosztályban játszik), addig a mieinknél hárman a Bundesligából, hárman a Premier League-ből érkeztek, és akad focista a spanyol első osztályból is.

De más összevetésben is a magyar gárda kerül ki jobban a máltaiakkal szemben: a szigetország csapata eddig minden egyes selejtezősorozatban utolsó helyen végzett, legyen szó Eb- vagy vb-kvalifikációról, míg velünk ez még sohasem fordult elő - igaz, a tendencia nem javuló...

A legutóbbi Eb-selejtezők során szerzett öt pont csúcsot jelentett a máltai futball történetében, Magyarország viszont a hárompontos rendszer bevezetése óta sohasem szerzett nyolc pontnál kevesebbet. Tétmérkőzésen utoljára Málta éppen ellenünk tudott nyerni, az azóta lejátszott 12 selejtezőjéből hetet elveszített, ami pedig a vb-selejtezőket illeti, ilyen típusú találkozón utoljára 1993 májusában tudott győzni. Akkor Észtországot verte idegenben, viszont hazai pályán vb-selejtezőt a máltaiak még sohasem nyertek!

A magyar válogatott ellenben már nyert pár idegenbeli kvalifikációs mérkőzést, utoljára Izlandon 2005 júliusában - előtte pedig éppen Máltán. Persze azért a magyar csapat sem arról híres az utóbbi időben, hogy sokszor tud győzni tétmérkőzésen vendégként: a mieink a legutóbbi hat idegenbeli találkozójukat egyaránt elveszítették, és csak egyszer tudtak betalálni - természetesen Málta ellen.

A játékosok egyéni teljesítményét és nemzetközi ismertségét tekintve tehát a magyar válogatott sokkal előrébb áll, mint a máltai, ám a pályán nem ez dönt, hiszen 2006 októberében is hasonló volt a helyzet - mégis a szigetország válogatottja nyert 2-1-re. Az az időszak alighanem a máltai futball egyik legsikeresebb periódusa volt, ellentétben a mostanival, a vb-selejtezőkön ugyanis a gárda eddig pocsékul szerepel.

A Dánia, illetve a Portugália elleni vereség benne volt a pakliban, az Albánia elleni hazai 0-3 azonban "kicsapta a biztosítékot", és a szövetségi kapitány, a cseh Dusan Fitzel egyre több kritikát kap. A mester a korábbi jó eredmények "foglya" lett, ahogy ő fogalmazott: "az emberek nem szeretik reálisan látni az esélyeket". A magyarok elleni meccs ebből a szempontból nagyon fontos a máltaiaknak, hiszen a 2006-os győzelem magasra tette a lécet a számukra. Bízzunk benne, hogy ezúttal leverik majd...