A lehetőség megbénítja a Lyon vetélytársait

A francia bajnokság rajtjánál immár évek óta az a legnagyobb kérdés, hogy akad-e majd olyan csapat, amely megszakíthatja az Olympique Lyon egyeduralmát. Az OL immár sorozatban hét bajnoki címnél tart, és a klub jelenleg is vezeti a tabellát a Ligue 1-ben, hiába jósolják évről évre, hogy most végre elveszíti az elsőséget: ha valamelyik együttes közel kerül a lyoniakhoz, akkor szinte biztosan megbotlik.

Itt van például a jelenlegi pontvadászat. A bajnoki rajt előtt elsősorban az Olympique Marseille-t tartották a Lyon első számú vetélytársának, és az OM remekül is kezdte az idényt, olyannyira, hogy a negyedik játéknapot követően az első helyen állt a tabellán - még ha csak jobb gólkülönbségével előzte is meg a lyoniakat. Ezt követően azonban szinte törvényszerűen jött a szokásos hullámvölgy, amikor pedig ebből sikerült kilábalni, és megint lehetőség lett volna arra, hogy megelőzzék a Lyont, akkor ismét csak botlottak.

Ha a Marseille a tizedik fordulóban otthon legyőzte volna a Paris Saint-Germaint, akkor átvehette volna a vezetést a Lyontól, azonban az OM éppen az ősi riválisa ellen kapott ki a Vélodrome stadionban 4-2-re - és ezzel odalett a lehetőség. De nem járt sokkal jobban a párizsi együttes sem, amely az utóbbi évek gyengélkedései után most megint ott van az élcsoportban. A PSG ugyanis azok után, hogy nagy bravúrral legyőzte a Marseille-t, otthon kikapott a Toulouse FC-től - amely ugyan ott van az élmezőnyben, ám azt szinte senki sem gondolja, hogy komoly vetélytársa lehetne a Lyonnak. Az OM és a PSG mellett még a Girondins Bordeaux az, amely ténylegesen megszoríthatja a hétszeres bajnokot, és jelenleg valóban a bordeaux-iak állnak a második helyen - de nekik is három pont a hátrányuk a listavezetővel szemben.

A Lyon egyeduralmának több összetevője is van, és elsőként nem egy sportszakmai szempontot érdemes említeni, hanem azt a tényt, hogy az OL elnöke, Jean-Michel Aulas üzleti szempontból szinte tökéletesen felépítette a klubot. Ebbe nem csak az tartozik bele, hogy a Lyon szinte minden esztendőben nyereséggel zárja a transzferperiódust (köszönhetően annak, hogy a klub minden évben irtózatos összegekért eladja legjobbjait Michael Essientől kezdve Mahamadou Diarrán keresztül Eric Abidalig), hanem az is, hogy immár a marketing szempontjából is utolérte, sőt, talán meg is előzte a Marseille-t vagy a PSG-t: Franciaországban OL márkájú bortól kezdve rengeteg, a klub nevével fémjelzett terméket lehet kapni.

Hét éve a csúcson

De természetesen a szakmai szempontok is nagyon fontosak, hiszen arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiába válik meg a Lyon rendszeresen a legértékesebbnek tartott focistáitól, szinte mindig megfelelően tudja pótolni a távozott labdarúgókat. Ez egyrészt a klub remek utánpótlás-akadémiájának köszönhető (a legújabb gyöngyszem természetesen Karim Benzema, de saját nevelésűnek számít Francois Clerc és Sydney Govou is), másrészt pedig annak, hogy az OL szinte tökéletesen képes "lefölözni" a Ligue 1-t. A lyoniak ugyanis a brazil piac mellett szinte csak a hazai mezőnyből igazolnak, így került hozzájuk többek között Jérémy Toulalan, Kim Källström, Kader Keita, Mathieu Bodmer, idén nyáron pedig Jean Makoun, Frédéric Piquionne, Miralem Pjanic vagy John Mensah. A hét bajnoki címet ugyan négy különböző tréner irányításával vívták ki, és az esetleges nyolcadikat az ötödikkel nyerhetik meg, ám az állandóság maradt, köszönhetően Aulas személyes tanácsadójának, Bernard Lacombe-nak - aki közvetlenül a sikerkorszak előtt ült a klub kispadján, és sokak szerint az általa lefektetett alapok jelentik a siker kulcsát.

Ami a vetélytársakat illeti, amikor a nyáron az Olympique Marseille-nek sikerült elcsábítania a Lyon fiatal támadóját, Hatem Ben Arfát, akit Benzema mellett a másik óriási tehetségnek tartottak, akkor sokan úgy vélték, hogy ez a "hatalomváltás" első jele - korábban ugyanis nem volt jellemző, hogy egy másik francia egyesület elvigyen egy olyan focistát az OL-től, aki még nincs túl a pályafutása csúcsán. A lyoniak azonban nem véletlenül engedték el Ben Arfát: tisztában voltak vele, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, márpedig Benzema és Ben Arfa a pletykák szerint nem volt valami jó viszonyban. Ráadásul a Marseille-nél a jelek szerint hiányzik az egyensúly a csapatrészek között: a támadó részleg egészen kiváló (nem véletlenül szerezte az OM a legtöbb találatot), azonban a védelmükről ugyanez már nem mondható el.

A Bordeaux ebből a szempontból már sokkal jobban áll, nem véletlen, hogy az előző idényben is a Girondins került a legközelebb a bajnokcsapathoz. A bordeaux-iak mestere, Laurent Blanc a rotációs szisztéma híve, és bár a keretből hiányoznak az igazán nagy egyéniségek, de a gárda rendkívül kiegyensúlyozott, ráadásul játékosai egytől egyig éhesek a sikerre. De hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy "végre" ne a Lyon legyen bajnok Franciaországban, az egyelőre erősen kétséges.

www.infosport-focivilag.hu