Eltűnt pénzek és meggyilkolt vezetők - futballbűnözés Kelet-Európában

Időről időre találkozhatunk a futball és a szervezett bűnözés kapcsolatára utaló hírekkel, a szurkolók körében pedig rengeteg elképzelés kering arról, hogy kik és miért nyomják a csapatukat, hosszú oldalakat lehetne teleírni a sportággal kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel. Tudjuk azt is, hogy bár hatalmas összegek mozognak a labdarúgásban, az itt elkövetett legsúlyosabb balhékat is meg lehet úszni büntetlenül vagy nevetségesen enyhe büntetésekkel. A nemrégiben elindult Game of Control című internetes oldal arra vállalkozott, hogy körbejárja a szervezett bűnözés szerepét a kelet-európai labdarúgásban. 

2008 decemberében a nagybani dohánycsempészettel, prostitúcióval, pénzmosással és egyéb, köztörvényes bűnözőkre jellemző tevékenységekkel foglalkozó szervezetek után nyomozó OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) riporterei egyre többször tapasztalták, hogy az általuk vizsgált személyeknek és szervezeteknek közük van egyes futballklubokhoz. Elhatározták, hogy külön oldalt indítanak az ilyen ügyekben íródott cikkek számára. Így született meg az OCCRP Game of Control című aloldala.

Azóta a labdarúgás és a szervezett bűnözés szoros kapcsolatát bemutató cikkek egész sora került fel az oldalra, országonként csoportosítva - eddig Ukrajna, Bulgária, Románia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia legjobb oknyomozó riporterei használták ki a lehetőséget, hogy angol nyelven, az egész világ előtt publikálják az általuk felderített, cifrábbnál cifrább ügyeket.

Vidic, Kezsman és a klánok

Szerbiából senki sem vállalta névvel a cikkek publikálását, így ebben a szekcióban csak a klubok profiljait találjuk az oldalon, ugyanakkor már ezekből is sok minden kiderül. Megtudjuk például, hogy az újvidéki Vojvodina tulajdonosát, aki mellesleg a legnagyobb helyi szálloda tulajdonosa is egyben, egy évvel ezelőtt bírók lefizetésének gyanújával tartóztatták le (a játékvezetőkkel együtt), ítélet viszont még nem született az ügyben. A belgrádi FK Bezsanija pedig az azonos nevű bűnszövetkezet révén vált híressé, három egykori elnöke halt erőszakos halált 1999-ben, 2000-ben és 2006-ban.

A Partizan Beograd két játékosát, a jelenleg Dzsudzsák Balázs csapattársaként Hollandiában futballozó Danko Lazovicot és Dragoljub Jeremicet azzal a váddal tartóztatták le 2003-ban, hogy kapcsolatban állnak a Zemun klán nevű maffiacsoporttal. A klub egykori elnökségi tagját, Mirko Vucurevicet ugyanabban az évben cigarettacsempészetért kapták el, míg a Crvena Zvezda elnökségében tevékenykedett Slobodan Radulovic ma is szerepel az Interpol körözési listáján. Bár nem a szervezett bűnözés kategóriájába tartozik, de azért érdemes megjegyezni, hogy a klub korábbi elnöke és egykori kiváló labdarúgója, Dragan Dzajic hónapokig ült börtönben két társával sikkasztásért. Többek között a Manchester United aktuális sztárjának, Nemanja Vidicnek a Szpartak Moszkvába történtő átigazolásából húztak eurómilliókban mérhető adómentes hasznot.

Vidic eladásával nem csak a Crvena Zvezda és a Szpartak Moszkva járt jól

2005 januárjától egy később elítélt elnök irányította a Szerb Labdarúgó-szövetséget később is, Zvezdan Terzic egyebek mellett az előbb említetthez hasonló átigazolási ügyekben érintett. Az FC Obilicet a 2000 januárjában meggyilkolt Zeljko Raznatovic "Arkan" virágoztatta fel, elnöksége idején a csapat története során először nyert bajnoki címet. Az időközben az amatőrligába visszaesett klub elnöke jelenleg is Arkan özvegye, Svetlana.

Megszólal a macedón totókirály

Velibor "Dzaro" Dzarovski saját bevallása szerint még a jugoszláv időkben első osztályú futballistaként kezdte el kitanulni a bundázás fortélyait, nemrégiben pedig azt közölte a macedón riporterrel, hogy ő bizony hazája futball-maffiájának a királya. Dzaro nemcsak azt állítja, hogy a Balkán szinte összes klubja sáros, de a legutóbbi világbajnokság egyik mérkőzéséről, a Brazília-Ghána találkozóról is hangoztatja, hogy bunda volt. A Macedóniából nevesebb külföldi bajnokságokba igazoló játékosokért fizetett összegek piszkos kezekbe kerüléséről is beszél, ami pedig már szorosan kapcsolódik egy másik, az országhoz kötődő sztorihoz.

Ennek főszereplője az Eintracht Frankfurt 32-szeres válogatott középhátvédje, Aleksandar Vasoski, akit az ország legsikeresebb klubja, az ötszörös bajnok Vardar Szkopje 2001-ben azzal a szerződésben foglalt feltétellel vásárolt meg a szintén szkopjei Cementarnicától, hogy amennyiben eladják egy külföldi egyesületnek, az átigazolási díj 40%-a a kiscsapatot illeti. 2005-ben aztán Vasoski a Bundesligába szerződött, ők viszont azóta sem kapták meg a részüket az amúgy hivatalosan nyilvánosságra sem hozott átigazolási díjból.

A bosnyák újságírók a legszorgalmasabbak

A leggazdagabb tartalmat az oldal Bosznia-Hercegovinához kötődő részében találjuk, kilenc cikk és négy klubleírás ad útmutatást a bosnyák zavarosban. A szarajevói FK Slavija tavaly nyáron meggyilkolt elnökéről azt állítják, hogy kapcsolatban állt azzal a bűnszövetkezettel, amely az egykori szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic meggyilkolásáért felelős. A bosnyák labdarúgó-szövetség több tagja ellen adócsalás ügyében nyomoz a bíróság, az egyik elnökségi tagot pedig 2007 októberében el is ítélték, többek között rablás vádjával - azóta is szabadlábon van. Ezen kívül olvasható elemzés arról, miért csak a legritkább esetben nyernek idegenben az élvonalbeli csapatok, éppen ezért miért jár egészen minimális szorzó a hazai győzelmekre a bosnyák fogadóirodákban.

Érdekes cikkek láttak napvilágot a bosnyák utánpótlás-nevelés helyzetéről is, melynek fordulatai kísértetiesen emlékeztetnek a magyar viszonyokra, ahogy azokat Muhi András Pires Magyarfutball - a 91. perc című filmjében láthattuk, ezúttal a manapság legtöbbre taksált bosnyák futballista, a VfL Wolfsburg csatára, Edin Dzeko példáján keresztül.

Vérfürdő Szófiában, robbantás Ukrajnában

A legtöbb, futballhoz kötődő haláleset Bulgáriában árnyékolja be a sportágat, hiszen 1993 óta tizenöt futballvezető halt meg erőszakos úton. A cikkhez tartozó, jellemzően temetésekről készült fotókon feltűnik maga Hriszto Sztoicskov is, akiről a másik, átigazolási mizériákról szóló beszámolóban is szó esik.

Az írás egy olyan, átigazolási díjak eltüntetésére szakosodott bűnözői csoport tevékenységét taglalja, amelyben több mint ötven cég volt érintett, többek között Brazíliában, Hollandiában, Romániában és Franciaországban.

A hithű muzulmán Rinat Ahmetovot Ukrajna leggazdagabb embereként tartják számon, így még a legbátrabb helyi riporterek sem kutakodnak az ügyeiben. Mindössze annyit említenek, hogyan lett Ahmetov a Sahtar Doneck elnöke: 1995-ben egy mérkőzés alatt bomba robbant a Sahtar stadionjában, ami hat embert ölt meg, többek között a klub akkori elnökét, Alik Bragint.

Az FC Tavrija az oldal információi szerint az arrafelé domináns Basmaki bűnszervezethez kötődik, az egyesület kereskedelmi igazgatója, az ukrán-izraeli Ruvin Aromov jelenleg is egy odesszai börtönben ül, többek között gyilkosság vádjával. A Zakarpatyja Uzshorod elnökét, Volodimir Pauliót épp akkoriban, 2005-ben tartóztatták le egy szép hosszú, emberrablást és gyilkossági kísérleteket tartalmazó vádlistával, amikor egy magyar futballista, Nagy Zsolt a csapatnál légióskodott. Paulio végül megúszta három év felfüggesztettel.

Hiányzunk a térképről

Horvátország rajta van az oldal térképén, de az ottani újságírók, úgy tűnik, nem törték össze magukat, hogy felderítsék országuk labdarúgásának visszás ügyeit, Magyarország pedig nem is szerepel a tárgyalt országok között. Pedig senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy lenne mit megírni, kezdve az Aranycsapat nagybani csempészeitől a totókirály tündöklésén és bukásán, a bundameccseken át a Stadler-ügyig, hogy a drogdílerkedéssel vádolt NB I-es futballistákról és a csempészet vádjával letartóztatott FIFA-játékvezetőről már ne is beszéljünk. És ezek csak a nagy nyilvánosságot kapott esetek.

www.global-soccer.eu