Casillas: A nehéz időszakokból is sokat lehet tanulni

Megoszlanak a vélemények arról, hogy jelenleg ki a világ legjobb kapusa, de a Real Madrid hálóőre, Iker Casillas biztosan ott van a jelöltek között. A spanyol kapus a klubsikerek után tavaly a válogatottal is felért a csúcsra, az Európa-bajnokság megnyerését élete legnagyobb sikerének tartja.

- Rengeteg trófeát nyert már a karrierje során, melyiket tartja a legértékesebbnek?
- Az Európa-bajnoki címet, mert ez a diadal nagyon sokat jelentett a spanyol labdarúgásnak. Mindig is személyes célom volt, hogy nyerjek valamit a nemzeti tizeneggyel, és tavaly ez végre sikerült.

- Mit gondol, minek volt köszönhető a diadal?
- Azt hiszem, a győzelemben nagy szerepe volt annak, hogy az együttest nem csak kiváló futballisták, hanem egyben különleges emberek is alkották. Fantasztikus volt a csapatszellem, mindenki egyben a társáért is küzdött. Ez szerencsére a világbajnoki selejtezőkre is megmaradt, és jó úton haladunk, hogy kijussunk Dél-Afrikába, de nem szeretném elkiabálni a dolgot.

- Mi járt a fejében az Eb-negyeddöntőn, az olaszok elleni büntetőpárbaj előtt?
- Rengeteg dolog, de tény, hogy sokkal magabiztosabb voltam, mint általában. Nem tudom, miért, talán úgy éreztem, eljött az ideje annak, hogy a szerencse a mi oldalunkra álljon. Korábban sokszor balszerencsésen búcsúztunk a nagy tornákról, és azt gondoltam, hogy most mi következünk. Őszintén, nagyon optimista voltam.

- Milyen érzés volt felemelni a trófeát?
- Visszagondoltam azokra a fantasztikus játékosokra, akik korábban szerepeltek a spanyol válogatottban, és mindent megtettek a nagy diadal érdekében, ami végül csak nekünk jött össze. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy csapatkapitányként én emelhettem először magasba a kupát, és úgy emlékszem, egy nagyot üvöltöttem. Egy csapásra felszabadult az a hatalmas feszültség, ami bennem volt a múlt csalódásai miatt. Olyan volt ez a kiáltás, mintha azt mondtam volna: "Végre minden rendben!".

- Gondolja, hogy a spanyol válogatott el fogja tudni viselni az esélyesség terhét a 2010-es világbajnokságon?
- Korábban is mindig az esélyesek közé soroltak minket, szóval ebből a szempontból nem jelenthet problémát a dolog. A vébé a következő nagy kihívást jelenti a számomra, de ez persze nem azt jelenti, hogy a győzelem megszállottjává váltam volna.

- Mit gondol, a kapusok számára a fizikális vagy a mentális felkészülés a fontosabb?
- Azt hiszem, a szellemi felkészülés legalább olyan fontos, mint a fizikai. Ebben a pozícióban a megfelelő koncentráció óriási erőt adhat.

- A pályafutása elején, főleg a 2001-2002-es idényben sokat kritizálták, és a kispadra szorult a klubjában. Ezt hogyan viselte?
- A nehéz időszakokból is sokat lehet tanulni. Olyan ez, mint amikor egy vizsgán a tanár kijavít - így látja az ember, hogy mit is rontott el. Nyolc évvel ezelőtt még nagyon fiatal voltam, de a kérdésben említett periódus sokat segített abban, hogy tovább fejlődjek.

- A Real Madrid megint csak a legjobb 16-ig jutott a BL-ben. Mi lehet az oka annak, hogy a bajnokságban remekül szerepelnek, de a nemzetközi porondon kudarcot vallanak?
- Azt hiszem, olyan játékosokat kell összegyűjtenünk, akik képesek ezen a szinten is megfelelően teljesíteni - a többi csapat ugyanígy igyekszik erősíteni, és nagy neveket igazolni. Tény, hogy kemény ellenfeleink voltak, azonban nem méltó a Real Madridhoz, hogy öt éven keresztül már az első akadályban elbukjon.

- Ön egyike a kevés saját nevelésű játékosnak a Real Madridnál. Nem gondolja, hogy a klubnak több lehetőséget kellene adnia a fiatal tehetségeknek a külföldiek igazolása helyett?
- A Real utánpótlás-nevelése egyáltalán nem rossz, hiszen majdnem mindegyik élvonalbeli spanyol klubnál van olyan focista, aki nálunk nevelkedett. Való igaz, hogy jelenleg rajtam kívül csak Guti és Raúl játszik rendszeresen a saját nevelésű focisták közül, és valóban jobb lenne, ha a jövőben többen tudnának felkerülni az első csapathoz.

- Ön szerint ki minden idők legjobb kapusa?
- Erre nem tudnék válaszolni, hiszen sohasem láttam védeni az olyan klasszisokat, mint Ricardo Zamora vagy Lev Jasin. Azok közül, akiket személyesen is láttam, azt hiszem, Peter Schmeichelt választanám.

- Vannak tervei arra az időszakra, amikor befejezi a játékot?
- Szívesen adnám át a tudásom és a tapasztalatom a fiataloknak, edzőként el tudom képzelni magam. Biztos, hogy mindig kapcsolatban leszek a futballal, hiszen a labdarúgás tölti ki az életem.

Forrás: www.fifa.com

www.global-soccer.eu