Paul Shaw 2007 októberében igazolt a Ferencvárosba, 34 évesen félig-meddig talán már levezetni érkezett Magyarországra, a zöld-fehérek azonban azóta is nagy hasznát veszik a tapasztalatának. Shaw korábban több neves angol klubnál is megfordult, többek között az Arsenalt is erősítette.
"Hirtelen ott álltam Oxfordban egy lejárt szerződéssel, úgy éreztem, valami teljesen másra van szükségem" - emlékezett vissza az átigazolás előtti napokra a légiós. "Feleségemmel többször is beszélgettünk arról, hogy jó lenne külföldre menni, Amerikába vagy bárhova. De ilyenkor már könnyen támadnak olyan érzések az emberben, hogy minden esély elszaladt mellette. Szerencsére mégsem így történt."
Shaw a Sheffield United közvetítésével került az Üllői útra, azokban az időkben, amikor a Ferencvárosnál befektetési szándékkal kopogtatott a Sheffield elnöke, Kevin McCabe. "Nagyon boldog voltam akkor, amikor kiderült, hogy a Sheffielddel idejöhetek, annak ellenére is, hogy semmi nem volt biztos az ügylettel kapcsolatban" - mondta Shaw.
Átigazolása után zűrös időket élt át, az üzlet csak nem köttetett meg a Sheffielddel, pedig ő közben aláírta szerződését a Fradival. "Kicsit ideges voltam, féltem, hogy két szék között a pad alá esem" - árulta el Shaw, akinek most már nincs oka a panaszra. A korábban a Sheffieldnél edzősködött Bobby Davison váltotta Csank Jánost a kispadon, ez pedig megnyugtatta a csatárt.
"Bobby angol, persze, hogy jól kijövünk. Az előző edzőnél a legnehezebb az volt, hogy hozzászokjak a különböző időpontokban tartott edzésekhez. Minden nap más napszakban volt tréning, az edzés után írta fel egy táblára, hogy másnap délelőtt tízre, délután fél ötre vagy este hétre kell jönni. Semmilyen programot nem tudtunk tervezni, mert az edzés bármit, bármikor keresztülhúzhatott. Bobbynál egyszerű a helyzet, mindig fél 11-re kell jönni, ahogy az Angliában is szokás."
36 évesen Shaw nem tudja, meddig akar még játszani, egyelőre nem gondolt arra, hogy befejezze pályafutását. "Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzem, nem élvezem ezt az egészet és mást akarok csinálni, de ezek a gondolatok eddig gyorsan tovatűntek. Élvezem az edzéseket, a meccseket, de ki tudja, mit gondolok majd fél év múlva? Most úgy érzem, hülyeség lenne abbahagyni, pláne, hogy végre az első osztályban játszhatok. Meglátjuk, mi sül ki ebből az idényből."