A Catania oda-vissza leverte a Palermót az idényben, idegenben például 4-0-ra intézte el a rózsaszín-feketéket, ami sokáig beszédtémát jelentett Szicília szigetén.
Giuseppe Mascara ráadásul olyan góllal szomorította a hazaiakat, amire tényleg ritkán van példa, a kezdőkörtől kapásból ívelte át szegény Amelia kapust.
Mascara amúgy két héttel ezután bebizonyította, hogy nem csak mázlija volt, az Udinese ellen kicsivel közelebbről is szerzett egy hasonló gólt.
A Fenevad becenévvel ellátott Júlio Baptista már a Real Madridban is megmutatta, hogy ha kell, simán hanyattdobja magát, és durván nagy gólt ollóz, ugyanezt a képességet a Romában is megvillantotta, a szenvedő fél a Torino volt, a gól egyben győzelmet is ért a fővárosiaknak. És az sem gyenge, ahogy a Roma házi kommentátora, Carlo Zampa megőrül a brazil 92. percben szerzett gólja után.
Zlatan Ibrahimovic külön műfajt képvisel a futballvilágban, a bosnyák felmenőkkel bíró svéd torony olyan dolgokat művel a pályán, amire azok a védők és kapusok sem számítanak, akik amúgy régóta koptatják a gyepet. Ékes példa erre a Bologna elleni meccs, ahol Adriano beadása után élő embernek nem jutott volna eszébe a félmagasan érkező labdát oxival kapura tenni, kivéve Ibrát, aki ugyan a védő fejét is veszélyeztette, de kreativitásának jutalma egy bámulatos gól lett.
Fabio Quagliarella is az a játékos, aki nem tud csúnyácska, begyötört gólokat szerezni, a nyáron az Udinesét a Napoli kedvéért otthagyó támadó is művészi szintre emelte a kapusok mattolását. A Napoli vezetői talán pont a két csapat januári meccsén döntötték el, hogy kell nekik a válogatottnál is számításba vett játékos, amikor a derék Fabio egy felívelt labdát 20 méterről, kapásból, félfordulattal tüzelt a bal sarokba.
Mielőtt a Juve-drukkerek reklamálnának, hogy hol marad egy torinói kiválóság, máris prezentáljuk Alessandro Del Piero kedvenc mutatványát, a "Hogyan csavarjuk be a labdát a pálya bármely pontjáról szabadrúgásból?" témakörből. A Zebrák csékája a műfaj szakavatott zsenije, akire egyszerűen nem tudnak készülni a kapusok, erről Doni, a Roma brazil mészpartizánja (Horti Gábor után) is tudna mesélni, aki repült bőszen a 30 méteres löket után, de annyi esélye volt, mint szúnyognak a tapsviharban.
És akkor következzen még egy Juventus-spíler, aki technikai tudásban és népszerűségben is messze van Del Pierótól, Cristiano Zanettiről van szó, aki az Atalanta ellen döntötte fel kishíján a kaput egy brutális kapáslövéssel. A rosszmájúak erre mondanák, hogy az életben nem találja el még egyszer így a labdát, a másik oldal viszont azzal védekezne, tessék utánacsinálni, mi csak annyit jegyzünk meg: irtózatos nagy gól volt.
"Visszajössz hozzám te még, ha jön a nyár" - dúdolgatnák a Milan-hívek Kakára gondolva, ha ismernék Szécsi Pál munkásságát, illetve a Mint a violák olasz verzióját minden bizonnyal ismerik is, hiszen ennek Peppino Gallardi énekelte az eredetijét Come le viole címmel. Az életben szerény, de a pályán annál ördöngösebb brazil Madridba költözve törte össze a milánói szíveket, így a tifosik nosztalgiázva nézhetik a Lazio elleni felsősarkos Kaká-csavarást.
Antonio Cassano sem maradhat ki egy ilyen válogatásból, az öntörvényű, néha hisztis kisgyereket idéző fantasista ugyanis zseniális dolgokra képes, amikor éppen tiszta fejjel futkározik a pályán. Az amúgy középszerű Sampdoriában ebben az idényben például igazi vezér volt, és a Lazio ellen egyszerre volt pofátlan és brilliáns, előbb kiosztott egy kötényt, aztán Ledesmát is átjátszotta, mielőtt a hosszú pipát választotta volna nem éppen ideális szögből.
Volt már nagy bomba, ollózás, okos csavarás és szabadrúgás is, sarkazás viszont még nem, éppen ezért Rolando Bianchi is szót kér, a Torino Angliát is megjárt centere ugyan a bennmaradást nem tudta kiharcolni a Bikákkal, de azért hagyott maga után némi néznivalót. A Siena elleni 1-0-s győzelem még éltette a reményt, hogy a Toro megkapaszkodik az élvonalban, a három pontot Bianchi szállította, amikor laza mozdulattal a bal alsóba sarkazott egy beadást követően.
A végére pedig még egy Ibra-remekmű, ha már úgyis agyonfényeztük az olasz bajnokság gólkirályt, aki év közben állandó szereplője volt a tízes listáknak. Hol a bombagóljaival, hol a fenti sarkazáshoz hasonló váratlan húzásokkal, de rendre bekerült a svéd, aki C. Ronaldóhoz hasonlóan egy kis arcoskodásért sem megy a szomszédba, de vitathatatlanul nagy egyéniség. A Reggina kapusát például azzal ismertette meg, hogy egy rosszabbik lábbal kivitelezett ívelés is milyen hatékony tud lenni.