Guadeloupe fociválogatottja fejtörést okozhat a FIFA-nak

Az Észak-és Közép-Amerikai Labdarúgó Szövetség bajnokságán, az Arany-kupán kialakult a negyeddöntő párosítása, amelyben Guadeloupe válogatottja is érdekelt. Franciaország tengerentúli megyéjének együttese rendszeres résztvevője a regionális tornáknak, de nem tagja a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek (FIFA). Nincs egyedül ezzel, hiszen világszerte akadnak olyan válogatottak, amelyek nem is küzdenek a FIFA-tagságért, hiszen önálló szövetséggel és külön világbajnoksággal rendelkeznek.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek jelenleg 208 tagja van, akadnak köztük olyanok is, amelyek nem egy önálló államot képviselnek (például a Feröer-szigetek, amely Dánia közigazgatási része). Ez pontosan 16-tal több, mint az ENSZ tagállamainak száma, sőt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is felülmúlja hárommal - ennél több taggal csak a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB, 220 tag), a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA, 213), és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF, 212) rendelkezik!

A 208 ország mellett azonban jó néhány további válogatott is rendszeresen pályára lép, közöttük olyanok is, amelyek nem is szeretnének FIFA-tagok lenni. Jellemzően olyan csapatokról van szó, amelyek pusztán egy adott térség legjobbjait gyűjtik össze. Egy részük a kontinentális szövetségnek is tagja, és annak tornáin rendszeresen indul, csak a FIFA rendezvényeit hagyja ki. Franciaország tengerentúli területei, mint például Réunion és Guadelopue ezen kategóriába tartoznak, és mivel csapataik a regionális tornákon nem zavartak sok vizet, így részvételük mindezidáig nem okozott problémát.

Utóbbi együttes viszont kvalifikálta magát a legutóbbi két Arany-kupára, sőt két évvel ezelőtt elődöntős volt, azaz felmerül a kérdés, hogy mi történne, ha esetleg egyszer megnyerné. Hivatalosan ugyanis a Gold Cup győztese képviseli a kontinenst a Konföderációs Kupán, amely viszont FIFA-rendezvény, vagyis Guadeloupe nem indulhatna rajta.

Mexikó ugyan legyőzte Guadelopue-ot a csoportban, a franciák azonban szintén továbbjutottak

2007-ben a probléma megoldódott azzal, hogy Franciaország tengerentúli megyéjének csapata kikapott az elődöntőben, de idén megint ott van a legjobb nyolc között, így a FIFA vezetői csak reménykedhetnek abban, hogy érvényesül a papírforma, és a tornát valamelyik FIFA-tagállam (az Egyesült Államok, vagy Mexikó) nyeri.

FC Koszovó

Ennél is nagyobb fejtörést okoznak a FIFA-nak azok a válogatottak, amelyek viszont azt szeretnék, ha a nemzetközi szervezet elismerné őket, azonban a FIFA erre különböző okokból nem hajlandó. Ennek jellemzően politikai magyarázata van, hiszen ezek a válogatottak többnyire olyan területeket képviselnek, amelyek függetlenségükért küzdenek, esetleg valamelyik nemzeti kisebbséget reprezentálják, vagy egy olyan népcsoport együttesét alkotják, amely nem rendelkezik önálló állammal. Részükre alapították 2003-ban az NF Board nevű szervezetet: az elnevezés hivatalosan a New Football Federation rövidítése, de nem titkoltan a "Not FIFA", azaz "Nem FIFA" kifejezésre is utal. Az alapítók között voltak Lappföld, Monaco, Koszovó, Provance, Tibet, Dél-Kamerun, Szomáliföld vagy a Chagos-szigetek labdarúgói.

Az NF Board (NFB) hivatalos célja egyrészt az, hogy egyfajta közvetítő szerepet töltsön be a tagjai, illetve a FIFA között - ezen válogatottak ugyanis szeretnének bekapcsolódni a labdarúgás nemzetközi vérkeringésébe. Igen ám, de amíg nem FIFA-tagok, addig hivatalosan nem játszhatnak mérkőzéseket más válogatottakkal, amire a legjobb példa a koszovóiak kálváriája. A Szerbiától 2008 februárjában különvált államot a világon immár több mint 80 ország elismeri, azonban sem az UEFA, sem a FIFA nem veszi fel a tagjai közé - az UEFA például arra hivatkozva, hogy csak ENSZ-tagállamokat hajlandó tagként elfogadni. A koszovóiak 2006-ban léptek pályára utoljára hivatalosan, akkor Isztambulban 1-0-ra le is győzték Szaúd-Arábiát. Azóta azonban csak klubcsapatokkal játszhatnak, de még ilyenkor is kibúvókat kell keresniük: márciusban például a svéd Malmö ellen koszovói ligaválogatottként léptek pályára.

Szakadás a FIFA-n kívül is

Így aztán az NF Board igyekszik megteremteni tagjai számára a tétmérkőzések lehetőségét azzal, hogy megszervezte a saját világbajnokságát, a VIVA World Cupot. Azonban ez sem ment könnyen: az első tornát 2006-ban szerették volna megrendezni Észak-Cipruson, és az NFB abban bízott, hogy mind a 16 tagja elindul majd. Az észak-ciprusi kormányzóság azonban nem örült annak, hogy politikailag "bizonytalan" országok képviselői szerepeljenek náluk, így az NFB elvette a rendezés jogát, és Okszitániának adta. Ennek ellenére Észak-Ciprus megtartotta a saját tornáját ELF-kupa néven, és az NFB több tagja is inkább itt indult, mint a VIVA-világbajnokságon, amelynek 2006-ban hat résztvevője volt. A győztes Lappföld lett, amely így megrendezhette a második viadalt 2008-ban: ekkor már csak öt gárda volt jelen, és a győztes az a Padánia lett, amely tulajdonképpen Észak-Olaszországot jelenti.

Itt zajlottak a VIVA World Cup 2009-es küzdelmei, mégpedig hat együttes részvételével, és a rendezőknek sikerült megvédeniük az elsőséget, a döntőben (amelyet a veronai Marc Antonio Bentegodi-stadionban rendeztek) négyezer néző előtt 2-0-ra legyőzve az iraki Kurdisztán együttesét. Persze nem csoda, hogy Padánia ilyen jól szerepelt: soraiban ott volt az a Maurizio Ganz is, aki pályafutása során megfordult az AC Milanban, az Internazionaléban és a Fiorentinában is.

www.global-soccer.eu