Mexikótól Matthäusig - Mezey György pályafutása

Magyarország legjobb elméleti szakemberének tartják, 40 éve ült először edzőként kispadra, pályafutása során az egyik legsikeresebb szövetségi kapitány lehetett volna, ám a csúcs, az 1986-os mexikói világbajnokság számára is katasztrofális leszereplést hozott. Az egyszeres magyar bajnok mesteredző igazi megosztó egyéniség, aki egykor szarjancsiknak nevezte a magyar futball irányítóit. Neki köszönhető, hogy a magyar edzőképzés Európában is elismert szintre emelkedett, Fehérváron mégis külföldi tréner kinevezését szorgalmazta, hogy aztán végül beadja a derekát, és ő maga foglalja el a kispadot. Dr. Mezey György 2004 után vállalt ismét edzői feladatot.

Mezey György 1957 és 1972 között játékosként kevésbé volt sikeres, és bár klubedzőként is csupán egy bajnoki címet nyert a Honvéddal 1991-ben, mégis az egyik legfőbb szaktekintélynek számít Magyarországon. Pályafutását a Spartacusban kezdte 1969-ben, hat évvel később megnyerte a BVSC-vel a másodosztályt, 1977-1980 között pedig az MTK-nál dolgozott, irányításával 1978-ban bajnoki bronzérmet szerzett a kék-fehér együttes.

Mezey ekkor már a válogatott mellett is dolgozott, az 1978-as argentínai világbajnokság után négy évvel már szövetségi edzőként segítette Mészöly Kálmán munkáját. Mivel a köztudatban élénken élt a hit, hogy már az 1982-es világbajnoki selejtezőkön is ő dolgozta ki a taktikát, senki sem lepődött meg azon, hogy Mészöly távozása után 1983-ban ő vette át a válogatott irányítását. Vezetésével sikerült az 1986-os vb-kvalifikáció, Magyarország 3-0-ra verte a Brazíliát a Népstadionban, a nem hivatalos ranglistán pedig Európa legjobb válogatottjává lépett elő.

Mexikó, világégés

Ezek után érthető, hogy a világbajnokságnak rendkívül optimistán vágott neki a válogatott. A felkészülési időszakban leginkább Nyilasi Tibor itthon hagyása borzolta a kedélyeket (az Austria Wienben szereplő klasszis gerincműtétje után lábadozott, ráadásul a még zajló osztrák bajnokságban a klub igényt tartott a jelenlétére, így nem tudott megjelenni a válogatott május 1-jén kezdődő összetartásán), de a közvélemény számára érthetetlen húzás volt az is, hogy a 45 éves, élete nagy lehetősége előtt álló Mezey előre bejelentette: a vébé után távozik posztjáról.

Mindez persze egyáltalán nem befolyásolta a vb-szereplésről szövögetett össznépi álmokat, a közhangulat pedig Mezeyt is magával ragadta. "Rég volt ennyire egységes az ország egy labdarúgókérdés megítélésében. Vezető, szurkoló, játékos és edző egyformán elvárja azt, hogy a 16-ba kerüljünk. Ez minimális célkitűzésnek is felfogható" - nyilatkozta a rádió Sportvilág című műsorában Mezey.

1982: Mezey Mészöly oldalán

A sorsolásról elmondta, Kanada mellett két erős válogatottal, Franciaországgal és Szovjetunióval kerültünk össze, de "a szovjet válogatottal szemben ez a játékrendszer vagy ennek bizonyos változatai, természetesen még egy ésszerű taktikával párosítva, mindenképp ütősnek bizonyul majd".

A felkészülés része volt egy ausztriai magaslati edzőtábor, amelyről év elején még azt mondta, szerencsénk volt, hiszen nem tudhattuk, hogy majd a vébén is 1800 méteres tengerszint feletti magasságon játszunk. Csak azt nem kalkulálta be senki, hogy a hűvös Alpok és a trópusi Mexikó ilyen módon összehasonlíthatatlan...

"Mezey György kitalált egy olyan tolódásos játékrendszert, amellyel megelőzte a korát, és ehhez rálelt a megfelelő emberekre. Magas, erős védőink voltak, Róth Antal, Nagy Antal, Garaba Imre és mögöttük én. Középpályásaink értették a játékot, csatáraink pedig életveszélyesek voltak. Ráadásul megtanultunk győzni. Senkitől sem féltünk" - nyilatkozta Kardos József a Nemzeti Sportnak idén januárban. Az egykori újpesti védő hozzáette, a vb előtti másfél hónapos felkészülés tönkrevágta a csapatot. "Nincs itt titok, nincs tésztaügy, nincs semmi. Egyszerűen nem kellett volna magaslati edzőtáborozáson részt venni, Mexikóban délben negyven fokban edzeni, nem kellett volna minket elzárni a világtól, egyágyas szobákba rakni. A szovjetek elleni meccsen már a bemelegítésbe majdnem belehaltunk."

A világbajnokságon történteket nem kell feleleveníteni: Európa legjobb válogatottja első mérkőzésén 6-0-ra kikapott a szovjetektől, majd Kanada 2-0-s legyőzése után 3-0-ra elbukta a franciák elleni meccset is. Összesítésben egy gólon múlt így is a csoportból való továbbjutás.

A világbajnokság után megjelent Végh Antal-könyv, a Gyógyít6atlan? idézte Mezeynek a kijelentését, miszerint nincs az a csapat, amelyik a 4. percben már kétgólos hátrányban van, és nem roppan össze. Erre írta azt Végh, bezzeg a németek fel tudtak innen állni az Aranycsapat ellen 1954-ben.

"Mezey semmi segítséget nem kapott, igaz, nem is igényelt. A 22-es keret kijelöléséhez sem. A Nyilasi körüli hercehurca, Törőcsik behívása - aki pedig sokszor ült a második ligás Montpellier kispadján -, az operált Róth és Péter gyógyulási folyamata, az újabb sérülések (Hannich, Mészáros) nem voltak éppen jótékony hatással a mindent magára vállaló Mezey idegzetére. Ingerlékennyé, sértődötté vált, és valahol tudata mélyén azt kezdte érezni, hogy Mexikóban nem minden úgy lesz majd, ahogy ő elképzelte és megtervezte" - fogalmazta meg elemzésében a Labdarúgás című havilap.

Mezey húsz évvel később már a vébé után történteket sajnálta: "Pechünk volt, éppen a mexikói vébén kaptuk a legnagyobb pofont. Ugyanakkor sajnálom, hogy nem nyugodt szakmai értékelés követte a vereségeket - ahogy egyébként ez történt volna a világ bármely pontján - hanem szétkergettek mindenkit. Meggyőződésem, hogy az a válogatott a későbbi munkához is jó alapokat adott volna."

1986, Irapuato: Szovjetunió-Magyarország 6-0

Más kérdés, hogy az 1986-os vébéről benyújtott Mezey-jelentés ugyancsak híján volt a mélyebb szakmai analízisnek, valójában maga a kapitány sem tudott kielégítő magyarázatot adni a kudarcra. "Az utóbbi vb-khez hasonlóan a végére kissé elfáradt, a vérszegény magyar labdarúgásban nevelkedett játékosaink egy komoly sokkhatásra összeroppantak, amelynek a következményeit képtelenek voltunk felszámolni. Ezután - bár várható volt - mégis megdöbbentően hatott, hogy még felelős vezetők részéről is méltatlan és kezdetleges bírálatok is elhangzottak: túledzettség, elzártság, rossz étrend, hosszú magaslati tábor, rossz cserék stb. - Lehet, hogy ezek igazak, lehet, hogy nem. Mindenesetre mi, akik részesei voltunk csapatunk sikereinek és leszereplésének - mi sem tudunk határozott választ adni a erre vagy arra a kérdésre, mert a közvetlen tapasztalatok sem győztek meg minket arról, hogy mivel is magyarázható megfoghatóbban sikertelen vb-szereplésünk" - írta a leköszönő kapitány.

Újabb öt meccs a válogatott élén

A világbajnokság után Kuvaitba távozott, először szövetségi kapitány lett, majd az al-Jarmúk vezetőedzőjeként dolgozott. 1988-ban tért vissza a magyar nemzeti csapathoz, ahol két év alatt Komora Imre, Verebes József, Garami József és Bálint László sem tudott csodát tenni.

1988. augusztus 31-én, Linzben egy 0-0-lal mutatkozott be Ausztria ellen, Izlandot 3-0-ra verte irányításával a válogatott, majd a világbajnoki selejtezők során Észak-Írország 1-0-s legyőzését követően Görögországban 3-0-s zakó következett, az utolsó mérkőzést pedig a máltai 2-2 jelentette számára.

"Futballmágusok kizárólag Magyarországon születhetnek. A világ többi részén emberek irányítják a csapatokat, akiknek vannak jó időszakaik és kudarcaik" - mondta Mezey 2006-ban a veszprémi Naplónak.

Mezey távozott, s nem elsősorban az akkor még rendkívül kínosnak számító iksz miatt. Az újabb bundabotrány miatt ugyanis - szavaival élve - a rendőrség állította össze a csapatot, a spanyolországi szerződéssel rendelkező Sallait például az elutazás előtt tartóztatták le. Mezey egy 2007-es interjúban azt mondta, össze kellett állítania egy százas listát, a nyomozók pedig ebből válogatták, hogy ki játszhat a csapatban. Mezey mindezt annyira megalázónak érezte, hogy inkább másodszor is lemondott a posztról.

1989-90-ben egy finn klubcsapatnál dolgozott, majd Kaszás Gábor halála után a Videotonhoz igazolt. 1990 és 1992 között a Bp. Honvéd vezetőedzője lett, a kispesti csapattal nyerte egyetlen hazai bajnoki aranyát. 1992-ben bajnok a kuvaiti al-Tadhamonnal, majd a BVSC következett, ahol már nem edzőként, hanem menedzserként vállalt szerepet. A klub legnagyobb sikerét elérve 1996-ban a bajnokságban és a Magyar Kupában is ezüstérmes lett.

Vasas, Újpest: fél év

2000-ben a Vasasnál, 2003-ben az Újpestnél volt vezetőedző. Angyalföldön mindössze fél idényt töltött, ahogy anno a Vasas-honlapja fogalmazott: "az ősz rosszul sikerült, Mezey György szokás szerint összeveszett mindenkivel, s elhagyta a Fáy utcai stadiont".

A csapat akkori kapusa, Hajdu Attila szerint Mezey szakmai felkészültségét a Vasasnál sem lehetett megkérdőjelezni, a klubvezetéssel azonban nem találta meg a közös hangot. "Korábban még soha nem láttam olyan terveszerűen felépített edzésprogamot, mint amilyet Mezey a Vasasnál összeállított, sőt olyan edzővel sem találkoztam azelőtt, aki ilyen hatékonyan bele tudott volna nyúlni az edzésbe, ha úgy érezte, hogy nem stimmel valami" - mondta az [origo]-nak az egykori tízszeres válogatott kapus. "Érzékeltük ugyan, hogy az átlagnál talán sértődékenyebb, nehezebb természetű ember, lehetett rajta látni, ha rossszul esett neki valami, de egy játékosnak ehhez nem sok köze van, egyszerűen végre kell hajtania, amit az edzője mond neki. A magatartása inkább a vezetőkkel szemben jelenthetett problémát, hiszen ők voltak abban a helyzetben, hogy ütköztethették vele a véleményüket. Az öltözőben legfeljebb a szigorú életszemlélete miatt morgolódtak páran, nem tűrte ugyanis a fülbevalót vagy a melírozott hajat, mint ahogy sportemberhez méltatlannak tartotta azt is, hogy valaki zsebre tett kézzel álljon a taktikai értekezlet alatt."

"Bizalom, szárnyakat adó körülmények, támogató hangulat, biztonság. Bárhol, ahol tenni képes vezetők, alkotni vágyó és tudó közösség van, megteremthető" - ismertette mottóját 2007-ben Mezey, miközben Juhász Roland játékát tekintette meg az Anderlechtben.

"Tavaly nyáron hosszú távú munkára szerződtem Újpestre, de sajnos időközben nagyon rossz anyagi helyzetbe került a klub. A vezetők a túlélést csak a játékosok eladásával tudják elkerülni, amit én tökéletesen megértek. Rósa, Szanyó és végül Kovács Zoltán elvesztését azonban már nem tudom szakmailag kompenzálni" - nyilatkozta Mezey.

Kovács Zoltán a gyengébb eredmények ellenére is örömmel gondol vissza a közös szakmai munkára: "Nagyon vártam már, hogy végre elmondhassam a véleményemet egyszer Mezey Györgyről, akit messze a legeslegfelkészültebb edzőnek tartok" - mondta érdeklődésünkre az Újpest frissen kinevezett utánpótlás-sportigazgatója. "Első közös munkánk a BVSC-nél nem volt ugyan gyümölcsöző, de 2003-ban az Újpestnél ismét egymásra találhattunk. Csapatkapitányként azt mondhatom, sohasem vettem észre azt a sértődékenységet, amivel mindig illetik, jó hangulatú edzéseket vezényelt, személyétől maximum a gyengébb karakterű játékosok ijedtek meg. Úgy gondolom, aki akar, ki tud jönni vele. Egyértelmű, olyan szaktekintély, akinek kvalitásait ki kell használni, amennyire ismerem a fehérvári viszonyokat, sikereket érhet el vele a csapat. Az biztos, én hamarosan megkeresem, mert új munkám miatt szükségem lesz a tanácsaira."

Edzőképzés, futballakadémia, szarjancsik

1991-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bevezette az egységes európai licencet, valamint kidolgozta az európai edzőképzés rendszerét. Az MLSZ 1995-ben csatlakozott a programhoz, majd hétéves munka után Mezey György vezetette edzőképző 2002. november 8-án teljes jogú tagjává vált az UEFA Európai Edzőképző Projektnek.

Az edzőképzés magyarországi meghonosítója szerint a csatlakozással a magyar futball ezen a területen az európai élvonalba került - ezt jelzi, hogy a magyarok mellett az angolokat, a lengyeleket és a szlovénokat is ekkor vették fel a konvencióba -, s "a tagság mérföldkő a sportág hazai történetében".

Mezey elképzelése nyomán jött létre a Bozsik-program is, amely a hazai utánpótlás-nevelést kívánta megreformálni. A kezdeményezéshez 2004-ben a Mol, illetve az OTP 550 millió forinttal járult hozzá, az UEFA pedig 2005-ben az "Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja" címmel tüntette ki.

"Már a kinevezése megfontolatlan lépés volt, akárcsak a mostani felmentés" - mondta Bozsik Péter 2006-os menesztése után Mezey. "Kapkodás, fejetlenség jellemzi a szövetség munkáját. Az MLSZ elnöke kizárólag a mögötte álló Várszegi Gábornak és körének a gazdasági érdekeire van tekintettel. Bárkit felemel és bárkit elejt, aki ezt a célt szolgálja."

"UEFA pro licences edzők felügyelték a programot, vagyis behoztuk az európai szakemberképzési rendet, ami nagyon nagy siker, de ezekről eddig nem illett beszélni. Mi több, minket néhány szarjancsi ki akart takarítani a magyar futballból" - fakadt ki Mezey távozásakor.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozva már higgadtabb hangon védte meg addigi munkáját, illetve a fiatal edzőgarnitúrát. "Az utánpótláson és az edzőképzésen áll vagy bukik minden, e két területen jól áll a szénánk. Nem én állítom, hogy jól végezzük a munkánkat, hanem az UEFA. Európában csak tizennyolc olyan ország van, ahol pro diplomát állíthatnak ki - Magyarország az egyik. Kialakulóban van egy fiatal tehetséges edzőnemzedék, Csertői Auréllal, Mészöly Gézával és Supka Attilával. Ők már a mi irányelveink szerint szereztek diplomát. Nem véletlen, hogy az ő csapataik jól szerepelnek. Ám elsősorban nem a jelen, hanem a jövő a tét."

Európai ászok helyett felcsúti fiatalok

Az utánpótlás megreformálására vonatkozó elképzeléseit Felcsúton valósíthatta meg, 2007-től ő a Puskás Akadémia szakmai irányító testületének elnöke.

2008. január 17-én FC Fehérvár sportigazgatói posztját is betölti. Az MTI akkori híradása még arról szólt, bár Mezey az akadémia vezetője is marad, az intézmény és a fehérvári együttes között nem lesz szoros kapcsolat. Ehhez képest hónapokkal később a pepsifoci.hu már arról számolt be, hogy "Berzi Sándor, a Fehérvár FC Kft. ügyvezető igazgatója és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kuratóriumi elnöke szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint az Akadémia tehetséges, amatőr szerződéssel rendelkező játékosai hivatásos futballistaként az FC Fehérvárban kezdjék meg profi karrierjüket."

Fehérvári kinevezésekor Mezey a következő átigazolási időszakban két-három Európában is ismert játékos szerződtetését tűzte ki célként a klubmenedzsment elé. Ebből azóta sem valósult meg semmi, idén nyáron azonban jött az újabb bombasztikus bejelentés: a csapat irányítását a korábbi aranylabdás német futballsztár, Lothar Matthäus veszi át.

Matthäustól Mezeyig

Mezeynek már a szezonvégi értékelése is nagy vihart kavart, a sportigazgató ekkor jelezte, hogy nem hosszabbítják meg Varga István vezetőedző szerződését, a kispadra pedig mindenképpen egy külföldi szakembert szeretnének megnyerni.

"A klub vezetése külföldi edző kinevezésében látja a megoldást, mivel ma a hazai trénereket olyan támadások érik részben a sajtó, részben a közönség részéről, amelyek igen nehézzé teszik számukra, hogy a kijelölt göröngyös utat sikerrel végigjárják. Mindezek egy külföldire másként hatnak. A Fehérvár FC elsősorban német, spanyol vagy olasz edzőben gondolkozik."

A történet ismert, Matthäus érkezését a klub hivatalosan is bejelentette (" és nem feltétlenül kell, hogy megdögöljön a szomszéd tehene" - tette hozzá a híradáshoz a rejtélyes mondatot a klub honlapja), de miután a tréner két héttel később visszakozott, Mezey György ült le a kispadra.

"Sajnálom, hogy Lothar Matthäusszal végül nem sikerült tető alá hozni a megállapodást, mert rá, illetve a munkájára garanciát tudtam volna vállalni. Ismertem őt abból az időszakból, amikor a válogatottnál dolgozott, megfigyelhettem értekezleteken, meccsek közben, láttam, hogy jók a meglátásai, és a nüanszokra is odafigyel. Az után azonban, hogy a német szakember nem szerződött Székesfehérvárra, veszélyessé vált a helyzet. Szorított bennünket az idő, és a profi világban rangot szerzett, minden részletet fontosnak tartó külföldi szakemberekkel öt nap alatt nem lehet tető alá hozni egy megállapodást" - vélte a szakember, aki 2003-ban még ellenezte a német tréner szövetségi kapitányi kinevezését, végül belátta, jó döntés volt alkalmazni.

Miután Matthäus végül kikosarazta a Fehérvárt, Mezey már egy magyar edzőt is el tudott volna képzelni a kispadon, a klubvezetés azonban nem fogadta el az általa javasolt neveket, ezért - ahogy Mezey fogalmaz - az ő kinevezése "vált szükségessé".