Nem csak Owen manchesteri szerződése lepte meg a labdarúgás híveit az elmúlt évtizedekben. A sportág története nem szűkölködik a hasonlóan meglepő átigazolásokban, amint az összeállításunkból kiderül.
Carlos Tévez és Javier Mascherano
Azt sejteni lehetett, hogy a brazil Corinthians két argentin sztárja (akiknek Brazíliába költözése már önmagában is váratlan volt) előbb-utóbb Európába szerződik, de hogy nem valamelyik sztárklubhoz, hanem a jóindulattal is csak angol középcsapatnak számító West Ham Unitedhez, az mindenkit meglepett. Maga a transzfer részletei máig vitatottak, de később mind a két argentin klasszis képességeinek megfelelő csapathoz került: Tévez a Manchester Unitedben, Mascherano pedig a Liverpoolban folytatta.
Elvir Baljic
Amikor a Real Madrid 1999 nyarán közel 26 millió eurót fizetett a bosnyák támadóért, akkor még a sportág legapróbb rezdüléseit figyelemmel kísérő szakemberek is felkapták a fejüket. Főleg, hogy a Realnál úgy prezentálták a kétségtelenül remek képességekkel megáldott futballistát, hogy ő lesz a válasz az FC Barcelona sztárjára, Rivaldóra... Hamar kiderült, hogy ez nem Baljic szintje, mindössze 11 bajnokin szerepelt, egyetlen gólt szerzett, és a következő nyáron már ment is vissza a Fenerbahcéhoz.
Allan Simonsen
Nem kis megrökönyödést keltett 1983-ban, amikor a katalánok dán klasszisa, az 1977-es aranylabdás Simonsen elhagyta a klubot. Pontosabban fogalmazva, a távozása nem volt olyan nagy meglepetés, hiszen a Barcának az idegenlégiósok számát megkötő szabály miatt el kellett őt adnia, arra viszont senki sem számított, hogy a mindössze 31 éves, ereje teljében lévő Simonsen nem valamelyik másik sztárklubhoz, hanem az angol másodosztályú Charlton Athletichez ír alá. Pedig így történt, és Simonsen ugyan csak egyetlen idényt töltött el a londoniaknál, de 1983-ban az ő játékosukként lett harmadik az Aranylabda-szavazáson.
Zico
Az Udinese 1983-ban nagy meglepetésre vette meg az akkoriban a világ egyik legjobb támadó középpályásának számító brazilt, és abban bízott, hogy vezérletével előrébb léphet a Serie A-ban. Zicóra nem is lehetett panasz, első idényében 19 gólt ért el a bajnokságban - az Udinese azonban csak kilencedik helyen végzett. Sőt, a következő idényben már csak 12. lett a gárda, és Zico haza is tért a Flamengóba.
Javi Moreno
A spanyol támadó esete is remek példa arra, hogy egyetlen jól sikerült szezon alapján nem biztos, hogy érdemes megvenni egy játékost. A csatár a 2000-2001-es idényben 22 gólt ért el a Primera Divisiónban a Deportivo Alavés színeiben, ráadásul az UEFA-kupában egészen a döntőig menetelt a csapattal, és a nemzetközi porondon is eredményes volt. Meg is vette őt a Milan, de Olaszországban nem tudta megismételni korábbi teljesítményét, és egy év elteltével meg is váltak tőle.
Robbie Keane
Az ír csatár 2000-ben nagy meglepetésre szerződött az olasz Internazionaléhoz, amely 13 millió fontot fizetett érte, de Keane mindössze hat bajnokin lépett pályára a klub színeiben, és fél évvel később már vissza is tért Angliába.
Luther Blissett
Az AC Milan 1983-ban vásárolta meg az angol Watford csatárát, aki ezt megelőzően mindössze egyetlen szezont töltött az első osztályban. Tény, hogy abban az egy idényben 27 gólt ért el, és vezérletével a Watford harmadik lett, de így is váratlan húzásnak számított, hogy lecsapott rá a Milan - arról nem is beszélve, hogy Blissett nem vált be a Serie A-ban, és egy év múlva visszatért a Watfordba.
Diego Maradona
A Napoli 1984-ben úgy vette meg az FC Barcelonától az argentin klasszist, hogy előtte csak egyetlen ponton múlott a bennmaradása a legjobbak között. Az isteni Diegóval aztán két évvel később már harmadik lett a tabellán az együttes, majd később két bajnoki címet és egy UEFA-kupát is nyert.
Julien Faubert
A januári átigazolási időszak egyik legváratlanabb transzferét a Real Madrid hajtotta végre, amikor kölcsönvette a West Ham United francia középpályását - aki még az angol klubnál sem nagyon fért be a csapatba. A játékos a madridiaknál sem kapott sok lehetőséget, de legalább elmondhatja magáról, hogy felhúzhatta a legendás klub mezét.
Claudio Caniggia
Az 1990-es világbajnokság egyik sztárja 2000-ben már túl volt karrierje csúcspontján, és egy kokainhasználat miatti hosszú eltiltáson is, de a skót Dundee drukkerei így is azt hitték, hogy tréfálnak velük, amikor bejelentették: a csatár hozzájuk igazolt. Caniggia célja az volt, hogy bekerüljön a 2002-es vébére utazó keretbe, és ez sikerült is neki, köszönhetően a Dundee színeiben szerzett nyolc gólnak, na meg annak, hogy egy év elteltével a Rangers vette meg.