Csatárkereső Koeman számára

A bő keretben öt, a szűk keretben mindössze három csatárt jelölt meg a két létfontosságú, szeptemberi vb-selejtezőre Erwin Koeman, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Aztán Svédország ellen egy középpályás, Huszti játszott elöl - Koeman szerint azért, mert a három támadó különböző okok miatt alkalmatlan volt a játékra. Utánanéztünk, tényleg ennyire kilátástalan-e épkézláb csatárt találni a magyar futballban.

Amikor augusztus 24-én Erwin Koeman szövetségi kapitány kihirdette bő keretét a svédek és a portugálok elleni világbajnoki selejtezőre, még nem tudhatta, hogy csatárposzton komoly bajba kerül.

Kiválasztottjai között Torghelle Sándor (Augsburg), Rudolf Gergely (Debrecen), Priskin Tamás (Ipswich Town), Szalai Ádám (Real Madrid Castilla) és Kabát Péter (Újpest) szerepelt, ám a néhány nappal későbbi szűkítéskor utóbbi kettő már kikerült a keretből.

Egy nappal a Svédország elleni mérkőzés előtt Rudolf megsérült - maradt két csatár -, ám szombaton Priskin csupán a lelátón kapott helyet, Torghelle a kispadra szorult, Huszti pedig végigszenvedte az első félidőt a számára teljesen idegen poszton.

"Tisztában vagyok vele, hogy ki milyen fizikális és mentális állapotban van, és ennek alapján hozom meg a döntéseimet. Szerdán a portugálok ellen kell játszanunk, és Torghelle nem bírt volna ki kétszer 90 percet, ráadásul van már egy sárga lapja, félő volt, hogy a svédek ellen begyűjti a másodikat, és akkor mindenképp ki kell hagynia a szerdai meccset. Nem az volt a szándékunk, hogy ne támadjunk, éppen ellenkezőleg: Rudolf sérülése után azért esett a választásom Husztira, mert úgy gondoltam, a labdát a földön tartva neki esetleg több esélye lehet a nehezebben forduló belső védők ellen. Ami Priskint illeti, úgy ítéltem meg, hogy ő nincs megfelelő állapotban ehhez a megmérettetéshez, és ezt neki is megmondtam" - reagált a kritikus kérdésekre Koeman a svédek elleni vereség után.

A válasz persze felvet újabb kérdéseket is, elsősorban azt, hogy az egyhetes felkészülés során miért nem lehetett behívni még egy-két támadót, hiszen nyilván nem az utolsó pillanatban derült ki, hogy Torghelle és Priskin nincs olyan állapotban, hogy két mérkőzésen segítsen a csapaton. Vagy tényleg ennyire nincs bevethető csatár a magyar futballban?

Összegyűjtöttünk pár lehetséges variációt, ami gyógyírt jelenthetne, illetve jelenthetett volna a szakvezetés számára.

Torghelle áprilisi térdműtétje után július 21-én tért vissza az Augsburg csapatába, öt felkészülési mérkőzésen 286 percet játszott (közte az al-Nasszr és a Dundee ellen végig a pályán volt), majd a Bundesliga II. eddigi négy fordulójában egyaránt csereként kapott összesen 91 percnyi lehetőséget. Háromszor éppen a 21-szeres válogatott Szabics Imre helyére állt be, aki abszolút kezdőnek számít a német másodosztályú együttesben.

Priskin mellőzése ugyancsak meglepő, a 20-szoros válogatott csatár ugyanis állandó játéklehetősséggel bír az Ipswich Townban: öt bajnokiján kétszer kezdőként, háromszor cserként lépett pályára, a Ligakupában pedig gólt is szerzett. A csatár hétfőn maga is úgy azt mondta, nem tudja, mire gondolt a kapitány, amikor úgy nyilatkozott, hogy "nincs megfelelő állapotban ehhez a megmérettetéshez".

Noha a középpályások közül Huszti Szabolcs korábban már játszott támadót, Gera Zoltán helye jóval indokoltabb lenne elöl - ha már a jobbszélen szemmel láthatóan kedvetlenebbül mozog. Egykori edzője, Csank János is azt mondta, középen, a csatár mögött, amolyan árnyékékként sokkal jobb teljesítményre képes.

"Gerának nem jó, ha zakatolnia kell a vonal mellett, mert ha állandóan vissza kell mennie védekezni, akkor messzire kerül a kaputól" - mondta a ZTE trénere. "Ő a csatárok mögötti szerepben a leghatékonyabb, ebben a pozícióban sokat tud futni, úgy is mondhatnám: ami a szélen kevés, az belül elég. Középen ráadásul érvényesülhetnek az erényei, hiszen improvizatív játékos, aki veszélyesen lő 25 méterről, jól fordul le a védőkről, és megvan a szeme hozzá, hogy gólhelyzetbe hozza a társakat. Ráadásul tud érkezni a kapu elé, és termetéhez képest meglepően jól fejel, a védelem szempontjából megoldhatatlan az őrzése, klasszisnak tartom, aki a régi nagyokat idézi."

A felvetés Portugália ellen sajnos már csak hipotetikus, Gera ugyanis sárga lapjai miatt nem léphet pályára a Puskás-stadionban.

A bő keretet figyelembe véve talán Szalai Ádám és Kabát Péter is elférne a kispadon. Szalai tavaly 37 mérkőzésen 16 gólt szerzett a Real Madrid második együttesében, bekerült a nagycsapat bő keretébe, napokkal ezelőtt gólt is lőtt a Raúllal, Van Nistelrooyjal felálló együttesnek felkészülési mérkőzésen. Nem mellékesen 193 centis, a svédek ellen kifejezetten előny lett volna a magassága. Kabát öt magyar bajnokin szerzett két gólja ugyan nem a legtutibb ajánlólevél, de ő legalább vérbeli csatár.

A norvég bajnokság 3. helyén álló Odd Grenlandban meghatározó szerepet tölt be Kovács Péter, aki 10 góljával és 6 gólpasszával csapata messze a legeredményesebb játékosa. A hórihorgas csatár az [origo]-nak korábban azt mondta: "Ha valakinek tetszik, ahogyan játszom, annak örülök, de ha nem, akkor sem fogok öngyilkosságot elkövetni. Nem is látok sok esélyt arra, hogy mostanság meghívjanak, mivel a válogatott jelenleg olyan szisztémában játszik, amibe én nem biztos, hogy beleillek."

Érdekes, hogy Szekeres Tamás, a magyar válogatott technikai igazgatója szerint beszélgettek róla Erwin Koemannal, s a kapitány arra jutott: ha Kovács így folytatja , akkor szóba kerülhet a meghívása. Egyelőre még nem érkezett el az idő.

Nem szabad megfeledkezni Németh Krisztiánról sem, a Liverpoolból kölcsönbe az AEK Athénhez került (s ott remek játékkal bemutatkozó) támadó, úgy tűnik, nem ér meg egy tétova próbát sem - az ő eredményeinél egyelőre többet ér a német másod- és a magyar első osztály.